A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 53. (Nyíregyháza, 2011)

Művészettörténet - Matits Ferenc: Dániel Reinhold festőművész visszaemlékezése

Dániel Reinhold festőművész visszaemlékezése Érdemes felfigyelni arra, hogy idővel a tanárok elhagyták Nyíregyházát. Elsőnek 1947-ben Ősz Dénes települt Budapestre, majd 1957-ben Diószegi Balázs költözött a Kiskunságba, Berky Nándor 1961-től élt Debrecenben, Z. Szalay Pál pedig 1973-tól Szentendrén. Makay László idővel a Kisvárdai Múzeum vezetője lett. A budapesti akadémiai képzésben részesülő művészek többsége szintén másutt kereste a boldogulás útját. A „fényes szellők" éveiben induló tehetségek közül Huszár István (Diósgyőr, 1925 - Nyíregyháza, 2004) és Soltész Albert (Debrecen, 1926 -) festőművészek maradtak Nyíregyházán, illetve Pál Gyula (Kállósemjén, 1928 - Nyíregyháza, 1981), aki a főiskola elvégzését követően előbb Kalocsán, majd 1957-től Demecseren és később Nyíregyházán vállalt tanári állást. Berecz András (Nyíregyháza, 1929 - Budapest, 2010) a főiskola után Nyíregyházán tanított, majd 1987-ben Budapesten telepedett le. Váci András (Nyíregyháza, 1928 - Budapest, 1989), Nagy Sándor (Buj, 1923 -) és Óvári László (Nyíregyháza, 1926 — Budapest, 1988), valamint Tóth László (Nyíregyháza, 1926 — Budapest, 2009) a főiskola megkezdésétől, illetve a diplomázást követően Budapesten élt. Cs. Nagy András (Újfehértó, 1974 - Vác, 2009) egy évtizedig Miskolcon, majd rövid ideig Salgótarjánban, végül a 60-as évek közepétől Vácott, Palicz József (Nyíregyháza, 1931 - Zalaegerszeg 2010) 1959-től Szolnokon, 1974-től Zalaegerszegen lakott. Dániel Reinhold visszaemlékezésének olvasása során megállapítást nyert, hogy a Népfőiskola egykori hallgatói között akadtak olyanok, akiknek csupán a nevét ismerjük. Minden iskolában vannak szerényebb képességű diákok, így érthető, ha az ő sorsukról többet nem tudunk. Dániel Reinhold szövegének jobb megértése érdekében áttekintettem több egykori népfőiskolás visszaemlékezést, amelyek közül néhányból szemelvényeket közölve szeretném felhívni a figyelmet a nyíregyházi Népfőiskola további forrásaira: Dániel Reinhold családjától a visszaemlékezés létrejöttének körülményeit megvilágító két olyan levél fénymásolatát kaptam meg, amelyből kiderül, hogy Nyíregyházán szerettek volna egy a Népfőiskola múltját felidéző - könyvet megjelentetni. Részlet Soltész Albert 1983. XI. 10-én kelt, Dániel Reinholdnak írt leveléből:

2 „ ... ami pedig a szabadiskola életének a megírását illeti, ne nagyon gyötörd magad, ne siess vele, ezt már először is megírtam, de most meg már hogy úgy néz ki, hogy pénz hiányában még sincs gazdája a könyvnek, én sem töröm magamat rajta. Én azt akkor is csak azért jeleztem Neked előre, hogy számíts rá, és le ne maradj róla. Én még egy sort sem írtam magamról, a Tied se legyen több 4-5 kézzel írott oldal, amit majd akkor is ráérsz elküldeni, ha én jelzem neked. Hogy na most mégis küldheted, mert már csak lesz belőle valami. Azt nem hiszem, hogy beleegyeznének, hogy az egészet te írd meg, de a címe az tetszett amit proponáltál, és én azt közlöm is velük, ha oda kerül a sor, de mondom, hogy nagyon nyújtózkodnak rajta. Már Berecz sem beszél róla, mert ki tudja, mit akarnak, az is lehet, hogy beláthatatlan időre elhalasztják, de az is lehet, hogy egyik napról a másikra elrendelik a gyártását. Na én erre felkészülve írtam neked, hogy írd meg, hozzám küldd el, hogy az enyémmel együtt bármelyik pillanatban odaadhassam, ne hogy lemaradjunk róla. De mindent a belátásodra bízok, hogy elküldöd-e vagy sem, mert ebből rád nézve semmi kötelezettséged nincs. De kérdezhetlek én, ha én nem értesítelek erről, akkor ki más? Szóval ne csinálj ebből nagy ügyet. ..." Dániel Reinhold válaszlevele Soltész Albertnek 1983. november 15-én kelt: 2 Az idézeteket az alábbiakban mindvégig betűhíven közöljük még abban az esetben is, ha helyesírási hibát tartalmaznak. 221