Istvánovits Eszter - Almássy Katalin (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52. (Nyíregyháza, 2010)
Régészet - Horváth Tünde: A szárazföldi szállítás kezdete és hatása a Boleráz/Baden kultúrák életében
Horváth Tünde leleteket.5 Közép-Európában elsősorban e leletanyag típusra reflektálva néhány kiemelt régiót vizsgálok: az ún. tóparti településeket a circumalpi övezetben (elsősorban a Zürich, Constance/Boden, Neuchätel, Bienne, Feder, Steeger, Chalain, Clairvaux tavak part menti térségét); az Alpok magaslati szentélyeit (elsősorban Mont Bego, Val Camonica); valamint a Boleráz/badeni kultúrák elterjedési (a Balaton déli partvonala, Budapest térsége) és kisugárzási területét (ljubjanai mocsarak, a Várna-tó és a Tundza folyó völgye) a nagyjából 3800/3500 és 2800/2500 cal BC közötti időszakban.6 II. Diszkusszió Az ősrégészek napjaink során különböző elméletekkel modellezik a vizsgálatom tárgyául kiválasztott technikai innovációt. A mai napig folyik a vita a kerék kialakulási helyéről és az időpontról, valamint arról, hogy Európa területére önálló innováció, konvergencia vagy esetleg kulturális adaptáció/asszimiláció során jutott el (1. kép). Három újabb hipotézis magyarázza a kerék feltalálását és elterjedését, amely három kutató - A. Sherratt, I. Matuschik, M. Vosteen - nevéhez fűződik (Pétrequin et al. 2006c. 364. Fig. 4). Egy fél évszázaddal ezelőtt még a kerék legkorábbi felbukkanási helyét - legalábbis Közép-Európát illetően - a Kárpát-medence/Magyarország területén valószínűsítették (a budakalászi „legkorábbi” kocsimodellek előkerülésére célzok: pl. Bóna 1960. 110.). 2010-ben 11 kocsimodellt ismerünk Boleráz/badeni lelőhelyekről: a 12. a balatonőszödi.7 Ennek ellenére a kutatás súlypontja mégis a közép-nyugat-európai lelőhelyekre és a szerves maradványok vizsgálatára helyeződött át. Vizsgáljuk meg röviden, milyen új leletek és szemléletek vezettek e szerepváltozáshoz a közép-európai térségben! A szárazföldi szállítás megkönnyítésének első próbálkozásai az egyszerű szán működési elvén alapuló ún. rúdcsúszka feltalálásához köthetők. Erre utaló nyomokat Hornstaad Hömle lelőhelyről Kr.e. 3900-ből valószínűsítenek (Harwath 2002.), fából készült leletként pedig Kr.e. 3700- ból ismerjük legkorábbról (Reute/Schorrenried mocsári település, Bad Waldsee, Pfyn/Altheim, 3738-3731 cal BC: Mainberger 1998., Schlichtherle 2002., Cichoki 2002., Köninger 2002.). A rúdcsúszka az idők folyamán formai és funkcionális változásokon, fejlődésen ment keresztül: a legegyszerűbb Y formájú konstrukció (két szár egy pontban való összekötése) később a két fő szárat keresztrúddal/rudakkal összekötve A formájúvá vált, egy erre felerősíthető ládaszerű málhatartó kerettel, amelyet legtöbbször fonott, négyszögletes vesszőkasként rekonstruálnak (Pétrequin et al. 2006c. Fig. 14, 21). A Boleráz kultúra sima aljkiképzésű, gyakran állat protoméval ellátott négyszögletes kocsimodelljei e típus málhaládáját ábrázolják (Boglárlelle, Radosina, és talán Balatonőszöd, Pleissing, Mödling). A radosinai lelet kivételével szinte egységes függőlegesen bekarcolt halszálka motívum talán a láda fonott anyagát (gyékény/sás, vessző) imitálja. 5 Fából készült kerekek és tengelyek, így pl. Aulendorf (Constance/Bodensee), Zürich-Pressehaus (Zürichsee), Vinelz (Bielersee) leletei már az 1970-es évek végén feltárásra kerültek, de az akkor végzett radiokarbon mérések még nem tették lehetővé annak felismerését, hogy a leletek annyira koraiak, hogy felvetődhet a kerék helyi, európai innovációjának lehetősége is. A Zürich-pressahausi leletet S. Piggott még 2340 BC dátummal közölte (Piggott 1983. 51.), valójában ennél öregebb: 2800 cal BC körüli (ld. pl. Ruoff 2006. 135.). Hasonlóan sokáig félrevezették a kutatást a FBC (tölcséres szájú edények népe) és a CWC (zsinegdíszes edények népe) radiokarbon adatai is, a bronocicei edény pl. 2750-2550 BC dátummal (mai kora: 3637-3373 cal BC). A korszak újabb 14C eredményeihez ld.: Czebreszuk-Müller 2001., Furholt 2003., Raetzel-Fabian 2002a., Raetzel-Fabian 2002b. 6 A Boleráz/badeni kultúrák időrendi felosztásáról, az egykorú kultúrákkal való párhuzamosításáról és interkulturális kapcsolatairól ld. Horváth 2009. 7 Részleteket ld. a katalógusrészben. Összefoglalásként vő. Bondár 2004., Bondár 2006., Kovács 2006. 96
