Istvánovits Eszter - Almássy Katalin (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52. (Nyíregyháza, 2010)

Régészet - Horváth Tünde: A szárazföldi szállítás kezdete és hatása a Boleráz/Baden kultúrák életében

A szárazföldi szállítás kezdete és hatása a Boleráz/Baden kultúrák életében* Horváth Tünde I. Bevezetés Valamivel több, mint fél évszázad telt el a Közép-Európa területén a „legkorábbinak” vélt, a badeni kultúra temetkezési mellékleteiként számon tartott agyag kocsimodellek előkerülése óta.1 Magyarországról azóta néhány újabb, köztük a budakalászi daraboknál is öregebb, a bolerázi kultú­rába tartozó kocsimodell leletet ismerünk.* 1 2 Tanulmányomban a Boleráz/badeni kultúrák Balatonőszöd-Temetői-dülői, a szárazföldi szállítással kapcsolatba hozható leleteit ismertetem (egy kocsimodellről letört állatfej-protomé az 1998. gödörből, egy tarkóiga okozta szarvcsap deformációt elszenvedett szarvasmarha maradványai az 1612. áldozati gödörből, valamint három kocsikerék-modell az 1417., 1565. és 1594. gödrökből). Lelőhelyünk példájával a kerék feltalálásának és használatának a korszak társadalmában jelentkező sokféle gazdasági és szakrális aspektusát kívánom bemutatni,3 amelyeket a nemzetközi szakiroda­­lom is többször tárgyalt.4 Ma már nem a badeni kultúra kocsizással összefüggésbe hozható leletei számítanak a legko­rábbinak Európa területén. A régészeti leleteknek egy másik csoportja - a szerves maradványok - szolgáltatják a lehető legpontosabb keltezést, és a legérdekesebb, legjelentősebb és talán legkorábbi A tanulmány az F-67577 és PD-73490 számú OTKA pályázatok támogatásával készült. Előadás formájában elhangzott magya­rul a MÍ2MOE V. konferenciáján 2007-ben, angolul az EAA 2009. évi konferenciáján, az „Innovation and Evolution” szekci­óban (Riva del Garda, Italy). Az előadások elérhetők: www.archeo.mta.hu/staff/Tünde Horváth/Conference presentation/ МПМ01 V. 2007 és EAA 2009. 1 Budakalász-Luppa csárda (Soproni 1954.). 2 A leletek ismertetését és értékelését Bondár M. végezte el több tanulmányában (pl. Bondár 1992., Bondár 2004., Bondár 2006.). 3 Amennyiben elfogadjuk a R Pétrequin és P. Fluzin által sugallt feltevést, amely szerint a szakrális cselekmény vezetett a technika kialakulásához, megértjük a két aspektus közötti összefüggést (Pétrequin et al. 2000.). G. Condominas szerint pe­dig a lokális közösségek elképzelése az, hogy a rituális cselekmények (pl. agrárrítusok) ugyanolyan fontos oldalát képezik a növények termesztésének, mint a technológiai cselekmények, ezért azoktól elválaszthatatlanok (Condominas 1983. 23.). 4 Két e témakörnek szentelt konferenciakötet született az utóbbi évtizedben (Kőninger et al 2002., Pétrequin et al. 2006a.). NyJAME LII. 2010. 95-139. 95

Next

/
Oldalképek
Tartalom