Istvánovits Eszter - Almássy Katalin (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52. (Nyíregyháza, 2010)
In memoriam - 80 éve született dr. Dienes István (1929-1995) régész, múzeumigazgató - Makkay János: A lélekhittől Árpád fejedelem sírjáig
A lélekhittol Árpád fejedelem sírjáig Itt volt ugyanis az Alvilág egyik bejárata. Vergilius-Aeneasnak a Sibyllához intézett szavaival: Hisz - mint mondják - itt, a setét Acherón mocsarának Földre törése körül van a Holtak Urához az ajtó; Nyisd meg e szent kaput és oktass ki a mélybe leszállnom. (Vergilius: Aeneis VI.107-109.)10 11 Az Ókeanosz partján - tehát messze napnyugaton az Akherón mocsaránál - lett volna a kimmeriosz nép városa és lakhelye: Kippspícov ávőpcov ór\pó<; те жо/лс те? Annak az Ókeanosznak a partján, amely nemcsak a görögök lakta földek legnyugatibb részétől nyugatra feküdt, hanem sokak szerint a lakott földek legeslegszélén, tehát messze-messze nyugaton, a Heszperidák kertjénél? Minden, a kimmerekre vonatkozó ismeretünknek ellentmondana ez, hiszen nem csak a görög, hanem az asszír forrásokból is pontosan tudjuk, hogy a kimmerek nem a távoli nyugatról, hanem északról, a sztyeppék felől - a Kaukázuson át - fenyegették támadásaikkal a Közel-Keletet már Kr. e. 680 tájától kezdve (Kuhrt 2007. 22., 27., 36. - további irodalommal).11 Az ellentmondás megoldása már az ókorban megszületett. Mint azt Martialis megállapította, ennek a (ma is) Chemierion nevű helynek a pontos olvasata nem kimmer, hanem a latin Chimerinus, a görögben Khemierion. Hivatkozott egy Kr. e. а III. században élt görög grammatikusra, Pro teas Zeugmatitesre, aki Homérosz eme helyének korrekcióját javasolta (censeamus vocis originem ad hunc modu explicare) (Dakaris 1993. 9.).12 Odüsszeusz tehát alvilági útján nem a (keleti) Kimmériában, hanem valóban napnyugaton, ebben a Khemierion-öbölben kötött ki. A Khemierion név etimológiáját egyébként nem ismerem. A szóbeli, majd az írásos hagyomány tévesen azonosította ezt a valóban nyugati helyet a keleti kimmerek földjével, a csaknem hasonló hangzású Kimmerionnal, és ez a téves lokalizálás a Homérosz-kiadásokban és kutatásokban általában máig megmaradt. Például Devecseri Gábor fordításában is. A helynevek (és részben a környezeti viszonyok) „egybevágása” oly pontos , hogy Pauszaniasz úgy vélte, „Homérosz látta ezt a vidéket [Theszprótia földjét], és volt olyan bátor, hogy ennek alapján írja le Hádészt, sőt a theszprótiai folyók nevét is átvette. ” (Pauszaniasz 1:17.5.)13 Az 1958-1964 és 1976-1977 között folytatott régészeti ásatások azután az Akheruszia tó partján emelkedő sziklaormon, egy XVIII. században épült (kibővített) Szent János monostor és a hozzá tartozó temető alatt feltárták egy ókori jóshely és beavatási hely (nekromanteion) maradványait. Egy olyan szentélyt (1. kép), amelyet a legnagyobb titokban azok kereshettek fel, akik valamilyen kapcsolatba akartak lépni a halottak szellemeivel, ámyéklelkeivel. Ahol minden jel szerint Odüsszeuszéhoz hasonló áldozatot mutathattak be. Elmés mechanikai szerkezet még a halott lelkeket ábrázoló képmásokat is megjelenítette: a magasba emelte a teljes csöndben és jótékony sötétségben érkező megtisztulóknak, akiknek drogtartalmú növények is segítségükre voltak a megfelelő 10 Vergiliusnál a képmáslélek több helyen is szerepel: 11.161-167., V.740-745., VI.292-295., VI.451-453., VI.700-702. 11 Az egyik legkorábbi akkád nyelvű ékírásos forrás Eszarhaddon uralkodásának idejéből (681-669 között) Ninivéből származik, amelyben az uralkodó Samas istentől kérdezi, hogy egy bizonyos Kastaritu vagy Karkassi seregei el fogják-e végül foglalni a Kisassu vagy Kiseszim nevű méd erődöt (Kuhrt 2007. 27-28.). 12 A modem tudományban legelőször Becanus 1569. Plantini. P. 367: Proteas Zeugmatites tuetos, non Cimmerios, sed Chimerios scribendo. 13 Borzsák István sok latin forrásadatot sorolt fel „az antik pokollal” és Odysseus alvilágjárásának kiindulópontjával a „ködbe és felhőbe burkolt” kimmeriosokhoz, miközben a források egy része ysipepícov-t írt Ktppepícav helyett. О egy olyan megoldást fogadott el, hogy a nyugati kimmeriosok nem többet jelentenének, mint az Alvilág rómaiak-latinok által elgondolt bejáratát a lacus Avemus környékén, Baia vagy akár Cumae mellett (Borzsák 1996a. különösen 141-142.). Borzsák az itt bemutatott megoldást nem ismerte. 53