Istvánovits Eszter - Almássy Katalin (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52. (Nyíregyháza, 2010)
Művészettörténet - Terdik Szilveszter: A krasznabélteki és az erdődi templom újjáépítése a XVIII. században
A krasznabélteki és az erdődi templom újjáépítése а ХУШ. században a helyzet, hogy gróf Károlyi Antal az egész templomot a katolikusoknak adta 1763- ban. Ekkor a reformátusokat kitelepítették a faluból.56 Az 1777-es kánoni látogatás során megjegyezték, hogy a templomot nemrég renoválták. Négy oltára, és három harangja volt.57 A barokkizált középkori templom az átépítések ellenére gyakorlatilag 1860-ig fennállt, csak az 1834-es földrengés során rongálódott meg igazán.58 A földrengés utáni rongálódás mértéke az akkori kegyurat, Károlyi Lajost egy gyökeres újjáépítésre sarkallta: a templomot háromhajóssá építették át, nyugati végéhez hatalmas torony épült (10-11. kép).59 Ma csak a templom alaprajzi arányai utalnak középkori eredetére, de nem kizárt, hogy a sekrestye és a szentély körítöfala, valamint a hajó nyugati fala nagyrészt eredeti.60 A sekrestye padlóját 2004-ben cserélték ki, s valószínűleg ekkor, a fölszedett kőburkolatból került elő az a több oldalán faragott kő, amelynek közelebbi tanulmányozására akkor nem nyílt lehetőség (12. kép). Azóta kiderült, hogy a kő egyik 11. kép Erdőd, római katolikus plébániatemplom szentélye (Fotó: szerző, 2004) Fig. 11 Chancel of the Roman Catholic parish church of Erdőd (Photo by the author, 2004) 10. kép Erdőd, római katolikus plébániatemplom déli nézete (Fotó: szerző, 2004.) Fig. 10 Roman Catholic parish church of Erdőd from the south (Photo by the author, 2004) 56 Kiss 1870. 305. A reformátusok 1768-ban még Mária Teréziához fordulnak a templom visszaszerzése miatt (Kiss 1878. 457-458., Barcsa 1908. 234-235., Vonház 1931. 395-398.). 57 Canonica visitatio Erdőd 1777. SZRKEL. Bura 2010. 58. 58 A károkról beszámolt az akkori plébános (?), , fürdőd vidéke Szathmárban" című írásában, és nem nagyon lát esélyt a helyreállításra. Szion 1839. 19. szám. Szent András hó 6. 74-75. 59 Emlékkönyv 1904. 170. A torony állítólag később, csak 1871-ben épült meg. Erről így ír a plébános 1939-ben a Historia Domusban: „ Templomunk történetéről szól a könyv 1-3 lapja. (Lásd a Függelékben) Az ott mondottakhoz hozzá kell tennem azon értesüléseimet, hogy a tervezett templomrestaurálás tényleg megtörtént és akkor építették a templom jobbszárnyu oldalhajóját, a szimmetria kedvéért. így egészen kereszt alakú lett a templom, de hiányzott még a torony. Az emberek emiatt állandóan elégedetlenkedtek s ezért 1871-ben a híres építész: Ybl Miklós tervei szerint építették a tornyot, mely a templomnak impozáns külsőt ad. Ezt még a kortársaktól hallottam. Mondják, hogy a toronyépítés évszáma a templombejárat fölött olvasható volt, de nem tudják, hogy mikor tűnt el onnan. ” Historia Domus, Erdőd, Római Katolikus Plébánia. 60 A templom XIX. század közepi állapotára ld. a Historia Domus részletét a Függelékben! Sajnos az újjáépítés részleteiről nem jegyzett föl semmit az akkori plébános. 341
