Istvánovits Eszter - Almássy Katalin (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52. (Nyíregyháza, 2010)

Művészettörténet - Terdik Szilveszter: A krasznabélteki és az erdődi templom újjáépítése a XVIII. században

Terdik Szilveszter

12. kép

Erdőd, római katolikus templom sekrestyéjének fölszedett padlózata (Fotó: szerző, 2004)

Fig. 12

Removed floor of the sacristy of the Roman Catholic parish church of Erdőd (Photo by the author, 2004)

hosszabbik oldalának kíma és lemeztaggal mélyített tükrének közepén a Báthori család sárkánnyal övezett címere van kifaragva (13-14. kép).61 A faragvány eredeti rendeltetését, hogy milyen, feltételezhetőleg épületen belüli szerkezet része lehetett, csak további vizsgálatok, és pontos felmérése után lehet majd megállapítani. Ha eredetileg is a sekrestyében volt, nem zárható ki, hogy egy lavabó vagy más funkciójú fülke része lehetett.62 Stílusa alapján a XVI. század első felére datálhatjuk,63 bár a Drágfi család története csak a század közepére forrt szorosabban össze a Báthori-családéval, amikor Drágfi Gáspár az 1540-es években somlyai Báthori Annát, Homonnai Drugeth Antal özvegyét vette feleségül, aki néhány év múlva, második férje halála

13. kép

A Báthori család címerével díszített faragott kő:

Erdőd, római katolikus templom udvara (Fotó 2009)

Fig. 13

Carved stone with the coat-of-arms of the Báthori family. Yard of the Roman Catholic church of Erdőd (Photo 2009)

14. kép

A Báthori család címere, a faragott kő részlete (Fotó 2009)

Fig. 14

Coat-of-arms of the Báthori family, detail of the carved stone

(Photo 2009)

61 Megköszönöm Várady Lajosnak, a SZRKEL levéltárosának, hogy az itt közölt fotókat megmutatta, és publikálásukat engedélyezte. A kő helyszíni tanulmányozása majd tovább finomíthatja eddigi megállapításainkat.

62 Hasonló formájú, de sokkal gyengébb kvalitású faragványokkal díszített, XVI. század elejére datált,vörösmárvány faragvány ismert a lövöldi karthauzi kolostorból is, amely feltételezhetőleg egy lavabo szerkezeti eleme volt. Erről részletesebben: Papp 2004. 406 409.

63 A közeli Nyírbátorban több, hasonlójellegű Báthori címerkő is fönnmaradt az egykori Szent György templomban, amelyek a XV. század végén, ill. a XVI. század elején készültek (Ezekről újabban: Papp 2005. 195-196. 264-66. kép). Az erdődi címer méretében kisebb, stílusa talán nem annyira kifinomult, mint a nyírbátori köveké: az erdődi faragványon látható címertartó sárkány bőre pl. kevésbé naturalista módon van kidolgozva, mivel pikkelyek helyett egy rombuszokból álló mintázat látható a hüllő testén.

342