Istvánovits Eszter - Almássy Katalin (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52. (Nyíregyháza, 2010)
Művészettörténet - Terdik Szilveszter: A krasznabélteki és az erdődi templom újjáépítése a XVIII. században
A krasznabélteki és az erdődi templom újjáépítése a XVIII. században Az átvett bélteki templomon különböző javításokat kellett tenni. 1727. január 3-án fiának adott instrukcióiban Károlyi Sándor megemlíti, hogy az idén kell számolni a bélteki templom javításával (MOL P 1507, 18. d. f 333r)- Erre végül csak két év múlva került sor. Barta Pál erdődi tiszttartó 1729 januárjától kezdve többször írt Károlyi Sándornak a templom tetejével kapcsolatban, sőt arról is hallunk, hogy valamely kriptából előkerült halottakat újra kellett temettetnie.8 A templom tetejének fölrakására február-március folyamán került sor.9 A munkálatokra időnként Károlyi Ferenc is odafigyelt.10 Nem tudjuk, pontosan mikor lettek készen, de Károlyi Sándor azt írja a naplójában, hogy 1732. nov. 5-én hallgatott először misét a Szent László kápolnában (!) „reparátiója” óta." 1736-ban talán újabb munkálatokra került sor, mivel a falusi gazdákkal téglát vettettek a templomhoz: „...midőn pedigh a bélteki gazdák a templom tégláját maguk megvetik, annak kiégetésére küldessék alkalmas téglavető mester.”'2 Bár az sem zárható ki, hogy a bélteki gazdákkal ekkor az erdődi templomhoz készíttették a téglát, ahol éppen a szentély boltozása folyt (minderről bővebben a tanulmány második felében esik szó). A bélteki templom gótikus stílusjegyeket mutatott és mutat részben ma is. A poligonális záródású szentély a szélesebb hajóhoz csatlakozik, nyugati homlokzata előtt torony áll, amely a második emelettől kezdve nyolcszögletűvé válik (1-2. kép). A templom 1862-ben leégett (Mizser 2001.56.). Két évvel később a Szatmári egyházmegye középkori templomait végigjáró Römer Flóris és Henszlmann Imre kereste fel. Römer ekkor készített néhány feljegyzést a látottakról, a torony formáját és az északi oldal ablaknélküliségét emelve ki. Arról is tudott, hogy „a templom északi falánál négy fal között igen sok csont találtatott, 1. kép Krasznabéltek, a római katolikus plébániatemplom északnyugatról (Fotó: szerző, 2004) Fig. 1 Krasznabéltek, Roman Catholic parish church from the northwest (Photo by the author, 2004) 8 , félteky kripta dolgára reá vetem eszemet s ha csak Isten segít hajtatom s az kihánt tetemeket el temettettem, jelen létemmel Isten segetvén az gerendákot is magam rakatom fel.” Barta Pál Károlyi Sándornak, Erdőd, 1729. jan. 9. (MOL P 398,4800/1) Ugyanő: „S mai napon koporsóba rakatván az ki hányott tetemeket harangh szó alatt isteni szolgálat után az rakott sírban bé tétetem.” Erdőd, 1729. jan. 17. (MOL P 398, 4801) 9 „Csiga kötelet szathmári bíró becsülettel adott az bélteki templom fája holnap rakatatni fogh.” Barta Pál Károlyi Sándornak, Erdőd, 1729. febr. 6. (MOL P 398, 4803) és ugyanő: ,ylz bélteki templom fáját jelen létemmel fel rakattam kár nélkül most az sanctuáriumra való fákot faragják, sindely vételre el küldöttem kinek vételivel az vecturájátul félek.” Erdőd, 1729. febr. 22. (MOL P 398, 4804) Újra ő ír: ,yics Pikó az bélteki sanctuáriumának fáját most végzi csak fel kell rakni.” Erdőd, 1729. márc. 15. (MOL P 398, 4805) 10 „... azt még egyedül adjungálom, hogy holnap az bélteki templom fedele felrakására általfordulok.” Károlyi Ferenc az apjának, 1729. febr. 9. Károlyból (MOL P 1507,1. 17.d. f 479r). 11 Károlyi 1865/66. II. 66. A templom fedélszékét 1729 elején készítették el. 12 Károlyi Sándor Krasznay Miklósnak adott Instrukciója Erdődön, 1736-ban (MOL P 1507, 18. d. f 555r). Hogy ebben az évben a templomot javították, erre utal a birtoklástörténet is (Károlyi 1911. II. 66.). 331
