Istvánovits Eszter - Almássy Katalin (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52. (Nyíregyháza, 2010)
Művészettörténet - Terdik Szilveszter: A krasznabélteki és az erdődi templom újjáépítése a XVIII. században
Terdik Szilveszter 2. kép Krasznabéltek, a római katolikus plébániatemplom szentélye délkeletről (Fotó: szerző, 2004) Fig. 2 Krasznabéltek, chancel of the Roman Catholic parish church from the southeast (Photo by the author, 2004) 3. kép A krasznabélteki és az erdőéi templom műrészletei. Schulcz Ferenc vázlata, 1864. (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Tervtár) Fig. 3 Architectural elements of the Krasznabéltek and Erdőd churches. Sketch by Ferenc Schulcz (Design collection of the Office of Cultural Heritage Protection) carnarium”.13 14 Henszlmann Imre később publikálta saját jegyzeteit, amelyben kiemelte, hogy a bélteki kőtemplom a XV. századból származik, „mely nem régen leégvén jelenleg restauráltatik. [...] Egy hajós, a hajónál keskenyebb, a 8 szög 3 oldalával zárt szentéllyel, nyugati toronnyal, mely még a templom magasságában a 8 szögbe van törve, eredeti a fő kapuja fölötti két egész és két fél csúcsívből álló frees. Az egyház déli részén előforduló csúcsíves ablakon túlnyomó a hólyag minta. Az épület alacsony fallal volt körülkerítve, melyben kálvária stációk léteznek, ezeket is újítják jelenleg.”^ A két tudóst útjukra elkísérte Schulcz Ferenc építész, aki az egyes helyszíneken vázlatokat készített a látottakról. Bélteken csak a Henszlman által megfigyelt műrészleteket örökítette meg: az egyik ablak halhólyagmintás mérmüvét, a bejárati kaput a fölötte lévő pártázattal (amelynek kerete idomtéglából lehetett kirakva), az ajtó bélletének profilját, valamint a kerítésbe épített egyik stációs képházat (3. kép).15 A templom a XX. század elején újabb átépítésen esett át, amikor a hajó északi oldalát elbontották, hogy hatalmas új főhajót, déli oldalára pedig új szentélyt építhessenek Foerk Ernő tervei szerint (1. kép). A régi szentélyből így oldalkápolna lett (2. kép).16 Nem tudni, hogy a déli oldal mérművei mikor pusztulhattak el, de a szentély ablakaiban ma már nincsenek meg. Pontosabban a legkeletibb, befalazott ablak belső oldalán van egy három halhólyagmintából szerkesztett töredék(?), amely lehet eredeti 13 Először megadott dátum, Béltek sept. 11., majd 1864. Sept. 12-én. Römer Flóris jegyzőkönyv XV. KÖH Könyvtár fotómásolat 51., 53. Középkori templomok északi falánál valóban ismertek csontkamrák, például Beregdarócon találták meg a nyomát (Balázsik 2000. 219.). 14 Megtudjuk, hogy 1864. szept. 10-én jártak itt (Henszlmann 1864. 132., 142.). 15 KÖH Tervtár 13197. 41,1x33,5 cm. Alap másik felén Erdődről, a másik oldalán pedig az ákosi templomról készült vázlatok vannak. A rajzot közölte Németh 2008. 510. 16 Az átépítés 1913-ban történt (Bura 2003. 54.). Az átalakított épületről a KÖH Fotótára is őriz három képet az 1930-as vagy ’40-es évekből: kívülről a templom összképe keletről, a torony alja a régi főbejárattal, és a régi szentély belülről. 332
