Istvánovits Eszter - Almássy Katalin (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52. (Nyíregyháza, 2010)
Néprajz - Borzován Eszter: Nagyecsed hiedelemalakjai
Borzován Eszter oda a tejet, oszt mikor legjobban púpozzik, oszt akkor tűvel verjék, oszt akkor jelentkezik, aki elvitte. Akkor ezt beszélték...- Csengerbe kellett elmenni? Csengerbe mondták, hogy ott vöt Csengerbe valaki, aki azt mondta, hogy menjen csak haza, oszt forralja fel a tejet, oszt majd megyen bocsánatot kérni az illető...- És volt Ecseden olyan, akit tudósnak hívtak? Nem. Ecseden nem vöt... Olyat nem ismertem, hogy valaki tudós legyen. Olyat hallottam egyet, a gyülekezetház utcába, hogy ha valakin sok szemölcs került az ujj ára, oszt azt mondták, hogy - de azt se tudnám megmondani. Kutyásnak mondtuk, hogy milyen vót az igazi neve, hogy Biró vót, hogy menjen el Kutyáshoz, oszt az elveszti. Hát, oszt egyszer csak én is akkor lettem vón menyasszony, hát itt is, ott is kijött a szemölcs. Oszt azóta rájöttünk, hogy a vitaminhiány vót. Osztón azt mondták, majd az elveszti. Ha akkor menjünk, mikor még nem jön fel a Nap. Hát, elmentem, mondtam neki, hogy baj van, szemölcs van az ujjomon, gyűrűt kéne rá húzni, de hát ilyen ujjra. Azt mondja, menjek haza nyugodtan, meglesz. Hát, elmúlt, de hogy mér múlt el, ezt nem tudtam soha megmondani...- Nem tetszik tudni, hogy mit csinált? Envelem semmit. Hozzám se nyúlt. Hát, tudom, hogy kijött, azt mondták, napfelkelte előtt kell vele beszélni. Kijött, kérdezte mért keresem. Mondtam, hogy mért keresem, hát oszt nem is vót idegen, mer a nagymamám szomszédjába lakott. „ O, menjél csak haza lyányom, el fog az múlni! ” Oszt ótán Anna nénitűi hallottam, hogy a marhafaggyút ki kell kavarni szalicillel, oszt avval kell, oszt akkor elmúlik a szemölcs is, meg a tyúkszem is. És sikerült is végig az életünkön...- És lidércről tetszett hallani? Sose... ...Azóta, ha valaki épített, azóta hallottam, hogy azt mondták, hogy hát a Rákóczi várbúi Munkácsra alagút vót. Mer sok helyen... építettek vón, oszt nagyon sok alapot kellett felásni, mer itt is egy gödör, itt is egy gödör, hát... (15) Az adatközlő 1935-ben született, református (16) Az adatközlő 1939-ben született, református (16): Hát, én csak annyit hallottam, mikor ügyi még otthon kislyány vótam, hogy a kertek alatt mentünk, csarnokba jártunk még akkor, oszt ott mentünk, vittük a tejet a csarnokba, és mondták az öregek, hogy vótak olyan boszorkányok, akik megijesztették, meg mentek utána, meg kísérték. Hegedültek, meg ilyeneket hallottam az öregektűl. Hogy így megijesztették őket. Meg a tehenektül is, hogy elvitték a tejet. (15 y.Igen. (16): Hogy itt vót ez meg az, oszt azóta nincs tej, mer az olyan boszorkányos vót. Na, ezelőtt hallottam, mikor olyan kislyány vótam.- Csináltak valamit, hogy ne tudják elvinni a tejét? (16): Hát, valamit csináltak, hogy fonákul vették fel az alsóruhát magukra, mer ügyi ezelőtt olyan bű szoknyába jártak az idős nénik is, és mindig fonákul vettékfel, hogy ne legyen hatalma annak a boszorkánynak. Mán amikor én olyan nagyobbacska vótam, mán akkor nem vót. Csak mikor kislyány vótam, akkor hallottam, hogy zeneszóval mentek, úgy kísérték az embereket éccaka. Olyan vót. (15) : A lovasszekér is mikor ment, megállította a boszorkány a lovat, hogy nem megy sehova. (16) : Ilyen zürgős szekérrel jártak... aztán... (15) : Mondták az öregek, akkor a kocsis leszállt, ...oszt az út végire vágott a baltával, a fokával oszt akkor megindult a lú, elment a boszorkány... (16) : ...mondták, hogy ezelőtt vót boszorkány. De mán nagyobb koromba nem... Mán az én nagymamámék idejébe, akkor vót. Az apuékéba nem hallottam, de a nagymamáméba, abba vót. A nagymamám szomszédjába Gedi bácsi lakott, ott is mindig magyarázták, a boszorkányok csengős szekérrel jártak. Nem láttak semmit, csak csengett, hogy ment a szekér...- És ha elvitték a tejet? (16): Az ólba mit is tettek, valamit tettek az ólba, hogy ha megy a boszorkány, nehogy, mer nem tudták, ki a boszorkány. Csak bement ügyi az udvarra, mintha bejön valaki, mán az olyan boszorkányos vót, oszt 294
