Istvánovits Eszter - Almássy Katalin (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52. (Nyíregyháza, 2010)
Néprajz - Borzován Eszter: Nagyecsed hiedelemalakjai
Nagyecsed hiedelemalakjai mán utána nem vót tej a tehenébe. Erről tudták, hogy a vitte el a tejet. Nem látszott, rendes ember vót, de értett hozzá. Mert valahogy azt mondták, érteni kell ahhoz. Én így hallottam...- Örökölték? (16): Hát, gondolom. (15) : Az utódjának adták az ilyet. (16) : Hát, gondolom, hogy csak így vót....- Nők vagy férfiak? (16): Vót mind a kettő. Öregebbek. Meg azoknak valami... csak valahonnan örökölte egyik a másikra. (15): Igen, hát apa hagyta a fiára, anya a lányára.- Hogy haltak meg? (15) : Úgy hallottuk, megszenvedtek nagyon a halálért. (16) : Igen-igen. Meg sepríínyelet fogtak a kezekbe, és a sepríínyelet át kellett venni, adni annak, akire hagyta. (15) : Akinek átadta a tudását. (16) : Akire hagyta a tudását. Annak a seprűnyelet át kellett venni, oszt nem akarták átfele venni. (15) : Oszt akkor nem halt meg. (16) : Nem tudott megfele halni... En Fábiánházárúl való vagyok... Rontani tudtak... Olyan is vót, hát amikor én nagyocska lány vótam, oszt tudod, hogy izé udvarolni akart, a szomszéd fiú, mindig egy hajszálamat akart kihúzni, hogy oszt egy hajszálat akart kihúzni, mer azt mondta a rontónő, hogy vigyen egy szál hajamat, oszt akkor ű engemet megront. De valahogy nem sikerült, mert csak elmaradtunk, de nagyon utánam vót...- Volt olyan, aki ilyenekkel foglalkozott? (16): Hát, ügyi csak vót, valaki mondta, hogy vigyen egy szál hajamat, oszt akkor engem megront. De nem vitt, mer...de hogy ki vót, ezt nem tudom.- Szemmel verésről hallottak? (16): Olyan is vót. A szemverésrűl. Mer míg a gyermeket meg nem keresztelték, ezelőtt, addig nem vitték ki se az udvarrá/, mer ugye akkor otthon szültek, és ha mán sírt a gyerek, akkor azt mondták, megverték szemmel. Mindig rá kellett köpködni, hogy meg ne verjék szemmel... Azt mondták, azért fáj a hasa, mer megverték szemmel. (15) : Háromszor kellett ráköpni. (16 y.Igen... Meg a szenes víz... Egy pohárba tettünk vizet, akkor elgyújtottuk a gyufát, oszt akkor beletettük. Oszt mikor lement, a fenekére, akkor azt mondták, megverték szemmel.- Egy gyufát kellett belerakni? (16) : Hát, egyet a pohár vízbe.- Utána a vizet? (16): Hát, kiöntöttük...- Szemmel verni ki tudott? (16): Azt tudtak tán többen vagy nem tudom én, mire mondták, hát nem tudom. Ha bejött akárki, azt mondták, mán megverték szemmel. (15) : Vagy ráfogták... (16) : Meg míg meg nem keresztelték a gyermeket, a seprűt mindig felfele kellett állítani a sarokba... hogy a gyermeket a boszorkányok meg ne rontsák... ...Csak ezelőtt azt hallottam, még az akasztott embert is, aki felakasztotta magát, azt nem temették a temetőbe, csak a temetőárokba. (15): A temető szélire.- Szerelmi jóslásokat csináltak? (15) : Igen, kártyából vetették ki.- Itt volt, aki jósolt? (16) : Hát, Róza néném is vetette a kártyát. (15) : Meg Ida néném, az is vetette a kártyát. (16) : Cigánykártya.- Többen tudtak Ecseden? 295
