Istvánovits Eszter - Almássy Katalin (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52. (Nyíregyháza, 2010)
Néprajz - Borzován Eszter: Nagyecsed hiedelemalakjai
Borzován Eszter Táltos A táltos egy közösségben többféle szerepet betöltő mediátor-alak. Az ecsedi gyűjtés során igen kevés adatot találtam a táltosra vonatkozóan.20 Sokan nem ismerik, néhányan pedig csak a lóra mondják, hogy táltos. Ritka esetben - ha veszekedés van - asszonyról állítják: „Mán így egymás közt mondták, hogy táltos, ha összevesztek, az asszonynak mondták... ” (15) Az oláh cigányok között még ismert az a hiedelem, miszerint a foggal született gyermek táltos: „Azt mondták rá, hogy táltos, ha foggal született. Táltos, hogy nagy erővel rendelkezik, nagy hatalma van. ” (1) A táltosságot azonban titokban kell tartani, mert ha elárulják, meghal a gyerek: „de az anyának ezt nem szabad kimondani, mer ha kimondja az anya, a gyermek azonnal meghal. ...foggal született a gyermek, ez nem jót jelent. Ördöngösségre fogták ezeket, hogy táltos. És a gyermek három-négy nap múlva meg is halt. Kitudódott. Ha nem tudódott vón ki, lehet, hogy megmarad. ” (1) Itt kell megemlítenem azt is, hogy Nagyecseden három ízben is járt már táltos. A Kis-Tatárváron élő Kárául fia Horváth János György először 2003-ban adott elő a táltosokról, a magyarok ősi hitéről a nagyecsedi művelődési házban, majd ősi magyar szertartást is tartott az őszi napéjegyenlőség ünnepén. Halottlátó21 Bár Ecseden nem volt ilyen specialista, mégis fellelhető, hiszen voltak, akik messzire elutaztak, hogy felkeressék. A halottlátó olyan specialista, aki közvetít a túlvilág, a halottak világa és az emberi világ között. A halottlátó különleges képessége, hogy a halottakkal beszél, látja vagy hallja őket, üzeneteket hoz és visz a túlvilágra. Ezek a specialisták már előre tudják, ki milyen bajjal fordul hozzájuk: „el is utazott a faluból egy asszony, akinek fiatalon halt meg a lyánya... sokat kellett várni rá, és mondta, hogy ahogy belépett, mán tudta, hogy minek megy oda. ” (1) A halottlátó képes arra, hogy elmondja, milyen betegségben halt meg az illető: „Magának egy tizennyolc éves lánya halt meg, ilyen és ilyen betegségbe...” (1) A halottlátót általában akkor keresik fel, ha valaki hirtelen, nem tisztázott körülmények között, esetleg szerencsétlenség, öngyilkosság következtében vesztette életét...” (Czövek 1987. 34.) „...Az én élettársam is fel akarta keresni. Miskolcon is van egy olyan. Halottakkal beszél. ” (10) „...És Miskolcon lakik, és mán aki innen olyan bajjal megy elf ele, mán tudja, hogy milyen bajjal megy el innen, ö mán tudta, hogy mivel megyen be...” (9) „Tudta, mi a bajunk, mér akarjuk megkeresni, nem kérdezett semmit. Ó mán mondta elfele a telefonba... Jósnő. Halottlátó. (10) Adatközlőim azért akarták felkeresni a miskolci halottlátót, mert rokonukat meggyilkolták, és sokáig nem tudták, ki tette, s hiedelem szerint a halottlátók gyakran vezetnek nyomra különböző bűnügyekben.” (Czövek 1987. 35.) Hitük azonban nem engedte, hogy mégis létrejöjjön a találkozó, „mer akkor egybevágó lett vón az egész. Es így annyiba maradt.” (10) A magyar cigányok szerint a halottlátó az ördögtől kapta a tudományát, „az a sátáni, valamilyen Sátánhoz kapcsolódó, mer hogy ü halottakkal tud beszélni” (10), és éppen ezért nekik nem szabad elmenni hozzá: „nekünk meg ebbe nem szabad hinni, így nem tudtuk felkeresni ezt a nőt... mer mi meg vagyunk térve Istenhez, és akkor ezt nem szabad.” (10). Az oláh cigányok szerint köztük nincs ilyen halottlátó, „inkább magyarok közt” (1). 20 Bár én nem találkoztam ezzel a hiedelemmel, mégis van rá adat, hogy Rákóczinak táltos asszony/lány állt szolgálatában (a gyűjtés az 1960-as években indult) (Rákóczi-néphagyományok 2003. 180-181.). 21 A halottlátó alakjáról Czövek 1987. részletesen. 254
