Istvánovits Eszter - Almássy Katalin (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52. (Nyíregyháza, 2010)
Néprajz - Borzován Eszter: Nagyecsed hiedelemalakjai
Nagyecsed hiedelemalakjai Betegségdémonok19 Az oláh cigányok szerint a rosszak betegségeket, félelmet okoznak. A halott meglátása is okozhat betegséget, de ebben az esetben a félelemtől betegszenek meg, nem maga a rossz szellem idézi elő a bajt. Ezzel szemben az ördög már konkrét betegséget is okozhat: bálunk is van az, mikor epilepsziás valaki, akkor azt mondják, megszállta az ördög. Beleköltözött az ördög." (1) Ecseden külön nevük nincs a betegségeket okozóknak, az ördög vette át a betegségdémon szerepét. Kiűzni nem tudják, de próbálnak segíteni azzal, hogy elviszik a beteget Máriapócsra, és szentelt vizet adnak neki: „Megpróbáljuk úgy, hogy elvisszük a templomba, szent helyre, Máriapócsra. ” (1) Ha valaki felakasztja magát, arra is azt mondják, hogy az ördög szállta meg: „Mer beleköltözött az ördög, mer aki saját kezével vet véget az életének, az félelmetes és félünk tűle." (1) Nyomó lények A nyomó lények jellemzője, hogy test nélkül „nyomják, szorítják” az embert, leggyakrabban légzési, alvási nehézségeket okoznak. Egyfajta nyomó lény az ecsediek körében is ismert és elterjedt hiedelemalak: „Mikor Kisarban dolgoztam, éjszaka szorongattak. Felébredtem, mintha szorítottak volna” (12). Ha konkretizálják, akkor általában a boszorkánynak tulajdonítják a nyomást: „Vót egy öregasszony szomszédom, elment hozzá (a boszorkányhoz), hogy fáj a nem tudom milye. Osztán nem fizetett meg, oszt azt mondta, éccaka egy nagy medve a vállára tette a kezét, oszt úgy járt. ” (12) Büntető lények - Halál vagy halállegények A nagyecsedi magyar cigányok hiedelme szerint a Halál húsvét előtt, nagypénteken jelent meg, amikor is nem volt szabad kimenni a házból: „Régen vót, hogy 12 pénteken, amikor vót ez az éjfél, nem lehetett kimenni, mer valami halállegények járkáltak... (10) „...Halál. Lánccal, láncot húzott a lábán, így nagypénteken nem lehetett kimenni, mer amint a halott feltámadt vóna, oszt így lánccal meg vót láncolva, oszt úgy húzta. De hallottuk is, hogy csörgött. Mer látni nem láttunk semmit, csak csörgött a lánc a lábán, ahogy húzta. ” (9) Azt azonban, hogy miért kell betartani ezt a szankciót, már nem tudják. Természetfeletti képességű emberek Bár a paraszti közösségek minden tagja gyakorolta mind a túlvilággal, halottakkal való kapcsolatteremtés bizonyos módszereit, mind a jóslást és a szerelmi mágiát, mégis szükség volt egyes területeken specialistákra. Egy-egy specialista több szerepet is betölthetett. Nagyecseden megfigyelhető, hogy a betegségek kezelése mellett leggyakrabban szerelmi ügyben fordultak specialistához. Bár a szerelmi jóslásokhoz értettek valamelyest, a hatásosabb eredmény érdekében meglepően sokan kerestek fel mind boszorkánynak mondott asszonyokat, mind cigány jósnőket. Azt is mondhatjuk, hogy a gazdálkodással kapcsolatos mágia szerepe nem volt akkora, mint a szerelmi rontásé. Adatközlőim elbeszéléseiben mindig nagyobb hangsúlyt kapott a szerelmi rontás, mint az, hogy a boszorkány képes volt elvinni a tehén hasznát. 19 A cigányok démonokkal kapcsolatos hiedelmeit ld. Wlislocki 1891. 1-39., Rostás-Farkas, Rézműves 2003. 91-93. 253
