Istvánovits Eszter - Almássy Katalin (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52. (Nyíregyháza, 2010)
Néprajz - Nagyné Bősze Katalin - Páll István: Gunyecz, a szódás. Egy szódásdinasztia története a kezdetektől a múzeumi bemutatásig
Gunyecz, a szódás A nevek az 1920-as években szinte állandósultak: az 1927-ből való Szabolcs vármegyei és nyíregyházi címtár a városban négy szikvízgyáros nevét sorolja fel, s első ízben közli telephelyüket is: Frankfurt Adolf a Debreceni u. 5., Gunyecz János a Sólyom u. 13., Reich József a Laktanya sor 15. és Turóczy Sándor a Vay Ádám u. 59. szám alatt működtetett szikvízgyárat (a legutolsóként említett Túróczy-féle üzem villamos gépészeti berendezéseit sikerült a Sóstói Múzeumfalunak megvásárolnia az 1990-es években - az egykori Vay Ádám utca a mai Dózsa Gy. utca). A címtár a megye négy további településéről, Nyíradonyból, Nagykállóból, Kisvárdáról és Újfehértóról sorolja fel öszszesen 14 szikvíz- vagy szódavízgyártó nevét; közülük Kisvárdán működött a legnagyobb számban szikvízgyár, összesen 6 (Vertse é.n. (1927) 117., 201., 217., 222., 282.). A címtár 1930/31-es évfolyama 6 nyíregyházi szikvízgyártót ismer: az időközben elhunyt Frankfurt Adolf özvegye tovább működtette megörökölt szikvízgyárát a Debreceni u. 5. szám alatt. Gunyecz Jánosét a Sólyom u. 13. sz. alatt írja. S Reich Jakab működtette a korábbi Reich József-féle üzemet a Laktanya sor 14-ben. Új névként jelent meg Popovics Gyula a Rózsa u. 43-ban, Popovics György a Szarvas u. 93. szám alatt, s Zoldán Mór is nyitott üzemet a Bethlen u. 60. alatt (Vertse é.n. (1930/31)). Utóbbi egyedüli nyíregyházi szikvízgyárosként szerepel Hűnek Emil 1931-ben megjelentetett nyíregyházi kötete személyi adattárában. Pályafutásáról itt a következőket olvashatjuk: „Iskolái elvégzése után kereskedelmi pályára lép és 8 évi működés után szikvízgyártáshoz fogott. Üzeme villanyerőre van berendezve.” ___________________________________________ (Hűnek 1931. 58.) Hogy a többiek nevét miért nem találjuk az adattárban, arról csak sejtéseink vannak: elképzelhető, hogy az ide kerülő nevek fizetett hirdetésként jelenhettek csak meg a kötet hasábjain. Az 1930-as évek Nyíregyháza nagyarányú fejlődését hozták, ami a lakosságszám emelkedését is jelentette, ez pedig újabb piacbővülést eredményezett a szikvízgyártóknak. Az 1935— 1936. évi szakcímtár 10 szikvízgyártót sorol fel Nyíregyházán, természetesen telephelyükkel együtt. Dolgozatunk témája szerint igen jelentős, új momentum a Gunyecz család újabb tagjainak belépése a szakmába: Gunyecz János két fia is önálló iparossá vált, bár egyikük telephelye maradt az apai üzem Elismervény arról, hogy Gunyecz Ferenc szikvizgyárostól a mai napon átvettem ....................... literes szódásüveget és.................... félliteres szódásüveget, Nyíregyháza, 193.............................. C névaláírás. 1. kép Elismervény-blanketta a szódásüvegek átvételéről (1930-as évek) Fig. 1 Receipt form about the receipt of seltzer bottles (1930’s) a Sólyom utcán. Ismét megjelennek régi nevek a 20-as, 30-as évekből, de újak is feltűnnek. Lássuk az 1930-as évek közepének nyíregyházi fogyasztóit szódavízzel ellátó üzemtulajdonosokat (Kemény-Vertse é.n. 107.): özv. Frankfurt Adolfné, Debreceni u. 5. Gunyecz István, Szabadka u. 15. Gunyecz János, Sólyom u. 15. Gunyecz László, Sólyom u. 15. Jakabovits Dávid, Hunyadi u. 38. 187
