Istvánovits Eszter - Almássy Katalin (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52. (Nyíregyháza, 2010)
Régészet - Bacskai István: A műszeres leletfelderítés helye, napjaink régészeti kutatásában
Bácskái István 2-3 centiméteres rétegét az eső már összetömörítette. Ezeket a műszereket a föld felszínével párhuzamosan, néhány centiméteres magasságban kell vezetni. A mintavétel szempontjából az oldalirányú lengető mozgás nélkülözhetetlen. Ha a terület magas fíível, betakarítás utáni növényi maradvánnyal fedett, akkor eredményes fémkeresős munka nem végezhető. A nagyon göröngyös mélyszántás sem alkalmas a munka hathatós elvégzésére. Ezekben az esetekben bronzdepók kevés valószínűséggel, apróbb tárgyak - pl. érmék - egyáltalán nem deríthetők fel. Pár centiméter vastagságú hó és a fagyott talaj a műszer működését jelentősen nem befolyásolja. Ilyen feltételek között azonban hiába lokalizáljuk a lelet helyét, mivel a tárgyat sérülésmentesen valószínűleg nem fogjuk tudni kiásni. Néhány gondolat az illegális fémkeresésről A fémkeresők elterjedése nem csak a régészet számára jelent nagy segítséget. A fémkereső birtoklását a magyarországi törvények nem tiltják. Ezt kihasználva a történelem és régészet iránt érdeklődők sokan vásárolnak maguknak detektort. Közülük jó néhányan nem rossz szándékkal állnak neki keresgélni. Többségük csak szeretne „valami nagyon régi” tárgyat birtokolni. Előbb-utóbb azonban rájönnek, hogy ezeknek a tárgyaknak nem csak eszmei értéke van. Egy olcsóbb kategóriájú géppel is lehet olyan tárgyat - elsősorban érméket - találni, amely iránt állandó kereslet van. Ha a találaton felbuzdulva valaki nagyobb hatékonyságú gépet kíván vásárolni, amellyel már több tárgyat és mélyebbről is meg lehet találni, akkor erre elő kell teremtenie az anyagi forrást. Kézenfekvő, hogy értékesíteni próbál néhány általa talált régészeti tárgyat. Az eladni kívánt tárgyaknak nem kell megindokolni a származását. így cserélhetnek gazdát különböző internetes kereskedő helyeken régészeti tárgyak, sokszor jó pénzért. A „sufni restaurálással” tönkretett tárgyak ezreiről külön tanulmányt lehetne írni. Az országban tevékenykedő illegális fémkeresősök számukat saját becslésük szerint kb. 5000 főre teszik. A fémkereső készülékek eladási statisztikái alapján számuk havonta 8-10 fővel gyarapodik. Jóval összetartóbbak, mint a régésztársadalom. Kutató pároktól kezdve kisebb csoportokon át egyesületekbe tömörülnek. Fórumaikon létjogosultságot követelnek maguknak a régészet palettáján. Gyakran vádaskodnak lelőhelyek szakszerűtlen kezelésével, régészeti leletek eladásával vádolják a hivatásos régészeket. Akadnak közöttük, akik csak és kizárólag a régészeti lelőhelyek fosztogatásából élnek. Tettenérésük az erre hivatott hatóságok leterheltsége miatt szinte lehetetlen. Esetleges lebukásuk esetén legtöbbször megússzák néhány ezer forintos szabálysértési bírsággal. Megoldás lehetne, ha a jogszabályokat úgy módosítanák, hogy nem a szakembereknek kellene hitelt érdemlően bizonyítania, hogy a tárgy régészeti lelőhely fosztogatásából származik, hanem a régészeti tárgy birtokosának igazolnia ennek ellenkezőjét. Ezeknek a kincskeresőknek jelentős hányada hajlandó valamiféle együttműködésre a múzeumokkal. Beszolgáltatnak néhány leletet, cserében viszont elvárják, hogy a befogadó múzeum hunyjon szemet a tevékenységük felett. Ezek - a fogalmazzunk úgy: „önjelölt régészek” - nagy hozzáértéssel forgatják a régészeti szakirodalmat, ahol napjainkban a lehető legnagyobb pontossággal, térképekkel, EOV koordinátákkal megadják a lelőhelyek földrajzi elhelyezkedését és korát. A régészeti lelőhelyek sorsát csaknem megpecsételte egy 2009-es jogszabálymódosítás. Kormányzati szinten született meg az elhatározás, hogy az ország területén található, nyilvántartott régészeti lelőhelyek adatbázisát a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a honlapján helyrajzi számokkal minden érdeklődő számára hozzáférhetővé tegye. Ez az elgondolás a beruházók adminisztrációját és engedélyhez jutását könnyítette volna meg. Ha az a terület, ahol építkezni akarnak, nem szerepel a lelőhelyek listáján, akkor nem kell régészeti hatástanulmány elkészítését kérniük, és nem kell számolniuk további régészeti eljárással (régészeti felügyelettel, próbafeltárással, megelőző feltárással), amely lassíthatja, és nem utolsó sorban jelentősen megdrágíthatja a beruházást. Ha a terület 148
