Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)
Művészettörténet - Terdik Szilveszter: Kaplony monostorának újjáépítése Károlyi Sándor (1669--1743) korában
Kaplony monostorának újjáépítése Károlyi Sándor (1669-1743) korában . , vázlatosan rajzolták le, a pillérek kereszt alakját, az ablakok helyét egyáltalán nem jelölték. A kolostor szerkezete egyszerűbb, mint az 1783-as felmérési rajzon (Takács 2001. 445.), mivel a kolostor keleti szárnya teljesen hiányzik, helyette csak egy kőkerítés szerepel. Az északi szárny itt rövidebb, nem nyúlik túl a templomon, de a helyiségek funkciója hasonló (ebédlő, konyha, illemhely), a nyugati szárnyba viszont, a lépcsőház két oldalára ekkor még kettővel több szobát szántak.10 Egy másik lapon csak a templom piros ceruzával, vázlatosan felvett alaprajza látható (MOL T 20.286/3.) (3. kép), amelyen jelölték a szentélyből induló két csigalépcsőt, az apszisok formájába viszont grafitceruzával belejavítottak. Szintén a templomról, pontosabban annak csak egy részletéről - a főapszisról és főhajóról - készült az a tintarajz, amelyen a pillérek közötti íveket kiterítve jelölték, de több pillért mutat, mint ahány valójában volt (MOL T 20.286/2.) (4. kép). Valószínűleg valaki emlékezetből készítette, de nem világos, hogy mit akart vele illusztrálni. Néhány rajz a toronysisakokhoz készült. Az egyik ceruzavázlaton a torony két fölső szintjére helyezett kettős, hagymaidomú sisak, valamint egy sisak metszetkezdemény látható, mellettük tintával a „Turris Kaplyonensis” felirat szerepel, amely egyértelművé teszi, hogy hová készült (MOL T 20.286/4.) (5. kép). Ez esetben nem zárható ki, hogy talán maga Károlyi Sándor vetette sebtében papírra elképzelését, hogy a kivitelező ácsnak megfelelő fogalma legyen az Úr elképzeléseiről vagy éppen az ellenkezője sem elképzelhetetlen, miszerint az ács készített gyors vázlatot a megrendelőnek. Hasonló műfajú skicc lehet a másik, sisakmetszeteket ábrázoló ceruza- és tollrajz, amelyen a toronysisak szerkesztési elve és folyamata is tanulmányozható a jól kivehető segédvonalaknak köszönhetően (MOL T 20.286/8.) (6. kép). Az épületrajzok közül biztosan nincs sok köze Kaplonyhoz annak a tollrajznak, amely egy hatalmas kastély- vagy városkapu * iúv •BSZÍGOS t.FVÉLT Ap. P szekció V n La О О о —r-Ч— íl > 3. kép A kaplonyi templom alaprajza, 14,8x20 cm (MOL T 20.286/3.) Fig. 3 Ground plan of the Kaplony church, 14,8x20 cm (MOL T 20.286/3) 10 Ha ez a rajz híven tükrözi az 1710-es évek állapotát, akkor nem tartható Takács Imre feltételezése, miszerint a Zimán-féle rajzon látható sekrestye középkori eredetű lenne (Takács 2001. 446-447.). 339
