Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)
Művészettörténet - Terdik Szilveszter: Kaplony monostorának újjáépítése Károlyi Sándor (1669--1743) korában
Terdik Szilveszter 4. kép Templom alaprajz-skicc, 7,9x20 cm (MOL T 20.286/2.) Fig. 4 Line-drawing of the ground plan of the church, 7,9x20 cm (MOL T 20.286/2) fölé épített, több szintes tornyot ábrázol (MOL T 20.286/6.) (7. kép). Úgyszintén máshová szánhatták a leginkább kastélynak látszó épület elé tervezett lépcső ceruzarajzát is (MOL T 20.286/7.) (8. kép). Ugyancsak valamelyik családi kastély kapujának oromzati díszéhez készülhetett az a vázlatos ceruzarajz, amelyen egy felirat befogadására szánt, téglalap alakú táblához két ülő katona támaszkodik, fölötte pedig angyalok által tartott, koronás címer helye látható (MOL T 20.286/14.) (9. kép). A rajzok másik csoportját, különféle barokk templomi berendezésekhez készített tervek alkotják. Két oltárhoz három rajz tartozik. Az egyik ceruzarajzon egy teljes oltár szerkezete látható: a téglatest alakú oltárasztalra háromszintes retabulum épül, amelyen az egyszerű kialakítású predellára két csavart törzsű, kompozit fejezetű oszlop közé nagy, félkörívesen záródó oltárkép kerül, az oszlopok külső oldalán egy-egy szobortartó konzol kap helyet. Az oltárkép fölötti párkányra az alsó szint motívumait ismétlő szerkezetet szántak: az alsókkal megegyező, de jóval kisebb méretű oszlopok közé a két függőleges végében félkörívesen záródó képet terveztek, a párkány végein két szobor számára is biztosítva helyet. A fölső kép fölötti szegmensíves zárópárkány tetején sugaras oromdísz tűnik föl, amelynek két oldalán újabb, valószínűleg ülő vagy térdelő pózban ábrázolt szent/angyal szobrainak elhelyezésére kialakított posztamensek szerepelnek (MOL T 20.286/9.) (10. kép). Ugyanehhez az oltárhoz készült az a már tintával is kihúzott, sokkal részletgazdagabb rajz, amelyen a felépítménynek csak a jobb fele látható, de ezen a lapon már a szerkezetre szánt, akantuszokból komponált omamentális faragásokat is föltüntették (MOL T 20.286/10.) (11. kép). A két rajzról talán másolatot is készíthettek, mivel az oltárképek kontúrjai tűvel vannak beszurkálva. Hasonló szerkezetű, de részleteiben gazdagabb kialakítású oltárt ábrázol a másik, tintával kihúzott, ceruzával előrajzolt terv is, amelyen a főoltárkép kerete tagoltabb, az oszloptörzsek viszont nem csavartak, mint az előző terven. Az oltárkép fölött szív alakú címermező szerepel, az egész felépítményt jellemző akantuszos díszítése rokon az előző tervével (MOL T 20.286/17.) (12. kép). A két oltár szerkezeti, motívumbeli rokonsága és a rajzok nagyon hasonló kidolgozása alapján feltételezhető, hogy a tervek ugyanattól a mestertől származnak. Mivel tabemákulumot egyikre sem terveztek, az is valószínűsíthető, hogy mellékoltárokhoz készítették. Az idők folyamán az oltárterveket az eredeti iratanyagból kiemelték, egyelőre az is csak feltételezés, hogy a kaplonyi kolostor oltáraihoz készültek. 340
