Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)
Régészet - Németi János: A Hajdúbagos/Pişcolt-Cehăluţ csoport
Németi János a Nagykároly-Bobald teli település életének végső szakaszát (Bobald horizont — Németi-Molnár 2007. 222-243.). így a mai ismeretek, valamint az újabb megfigyelések alapján a Hajdúbagos/Pi?colt-Cehálut csoport (kultúra) lelőhelyei közül véleményünk (Kacsó K., Németi J., Nagy M.) szerint ki kell hagyni azokat a település együtteseket, amelyek biztosan az Ottomány III. a-b fázisába tartoznak. Ide sorolhatjuk a következőket: Érendréd — volt tsz. istállók, Vasad-Cigányok dombja, a Toptilá patak menti település (Fazeca$-Marta 2005. 33-39. II. 2,. 6.), a Bihardiószegről említett csontvázat, amely az Ottomány kultúra jellegzetes temetkezése (Ghemi§ 2002/03. I—II. tábla), Nagyvárad-Salca dombról az objektumokat, és a Nagyvárad-Rulikovszky temető területéről közölt leleteket, s ugyanígy Szilágypér-Várudvar és Értarcsa-Törvénydomb lelőhelyeket is (Németi 1999. 35-36.). A kutatás jelen állása mellett ugyancsak el kell tekintenünk azoktól a leletektől, amelyek már határozottabban pre-Gáva jellegűek: a Börvely-Kendergyár udvara és -Kecskerét, Nagykároly-Spitz tanya, Csomaköz IX.-Akasztófalapos, Nyírlugos-Szennyespuszta, valamint Tasnád- Termálstrand5 közeléből származó leletek. Hasonló nehézséget jelent meghatároznunk a csoport életének végső szakaszát. Debrecen-Kossuth laktanya zárt objektumát (edénydepó) Poroszlai I. a Hajdúbagos csoport utánra keltezte, az RB C-D határára, míg szerinte maga a Hajdúbagos csoport az RB C-ben megszűnne, a Gáva kultúra pedig az RB D-ben kezdődne (Poroszlai 1984. 75—100.). A Mihályfalva-Sárgaföldes gödör területéről ismert edénydepót (vagy sírt) a kutatók általában az Ottomány kultúra végére keltezik (Ordentlich 1965. 181-197.), bár szerintünk az egyes edények formája és díszítőmotívumai már túlmutatnak a Koszider fázison (Nagykároly-Bobald IV. szelvény 6. gödör). A Nyíregyháza-Pazonyi út, TESCO és Shell töltőállomás (Nagy 2007.) objektumai, Nyírlugos-Szennyespusta (Nagy 2005. 84-85.), Nyíregyháza-Oros-Új-Csere (Bejinariu-Székely- Sana 2008. 196.), Kraszna-Csereoldal, Doh, Szilágyperecseny-Keller-tag és Polyás lelőhelyek esetében a leletekkel együtt viszont olyan elemek bukkannak fel, amelyek túlmutatnak a megszokott 11 aj d ú b ago s/Pi § colt—Cehálu) kerámia jellegén és szerintünk közelebb állnak az általunk elkülönített pre-Gáva leletekhez (Börvely-Kecskerét, Nagykároly-Spitz tanya, Csomaköz IX.-Akasztófalapos, valamint Pete/Csengersima határátkelő, Nyírmada-Vályogvető, Ákos-Veres rét vagy esetleg Gencs-Kati-tag, Érendréd-Kocsordos, Tasnád-Termálfürdő), amelyek a Hajdúbagos/Pi$colt- Cehálut csoport (kultúra?) egy későbbi fázisát vagy már a pre-Gáva megjelenését jelzik. A kronológiai besorolás szerint ez a csoport a RB C - RB D kezdetét fogja át, míg a pre-Gáva típusú leletek, már a RB D második felét és a Ha Al-et ölelik fel; a már teljesen kialakult Gáva kultúrát viszont а На A2 - На В1 -be kell sorolnunk. A pontosabb datáláshoz a csoporthoz (kultúrához) köthető bronzleletek sem segítenek, bár ilyeneket is említhetünk (pl. Kraszna-Csereoldalról két kisebb bronz „kerámiadíszítő tárgy” - Lakó 1987. 77-81. II: 1-2. kép, Piskolt-Homokosdombról hasonló leletek - Román-Németi 1978. 34., 6-10. - amelyeket tévesen a Baden kultúrához tartozónak véltünk, Nyíregyháza-Pazonyi útról apró, vésőszerű tárgy - Nagy 2007. VI: 10.). Piskolt-Homokosdombról zárt együttesből patkó alakú csüngő került elő (Kacsó 1997. 85-110. I: 1. kép, Kacsó 1999.1: 1. kép), s ugyancsak innen származik egy gömbös fejű tű és egy sarlótöredék. A Szaniszló- Legelőről származó umás sírból nyitott végű rovátkolt bronzkarperec került felszínre (Németi 1978. 5: 4., 1: 3., 7: 4.), az említett Mezőfény-Várkúti kert leletből pedig egy csüngőt és egy tőrt említhetünk (Németi 1978. 4: 5-8.). Magyarcsaholy-Telek településről egy lándzsahegy (Németi 1978. 2: 6.) származik, valamint egy tüskés-korongos csákányból álló bronz raktárlelet (ún. Cehälut B3 típus, amelyet a RB D - Ha A-ra kelteznek) (Bader 1978. LXXX: 6-8.). 5 Marta Liviu szíves szóbeli közlése. 42
