Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)

Művészettörténet - Madár Xiména: A nyíregyházi Hősok szobra

A nyíregyházi Hősök szobra

azzal a kikötéssel, hogy a tanács terjesszen elő javaslatot az esetleg szükségessé váló térelnevezések ügyében (Nagy vita 1928.).

Június közepén három szobrász érkezett Nyíregyházára a fővárosból, hogy lebontsák a Bessenyei szobrot és átköltöztessék új helyére, a Dessewffy park előtti gyepágyra. A szobrászokat maga Kisfaludi választotta ki a feladatra (Megérkeztek 1928a.). A költöztetés zökkenőmentesen haladt és június 18-ra, Bessenyei szobra már a jelenlegi helyén állt. A Nyírvidék így emlékezett meg az eseményről: „Sokan csoportosulnak a nem mindennapi látvány szemlélésére. Nagy érdeklődéssel nézik, hogy emelik rá a csiga segítségével a szobrot a talapzatra. Mikor ott áll, kitűnik, hogy ezen a helyen sokkal nagyobbnak látszik és jobban érvényesül, mint a Bessenyei-téren. Immár ott áll a nagy költő, filozófus, agitátor testőr alakja, hogy a fejlődő város népének figyelmét a nagy problémákra, a nemzet sorskérdésére irányítsa, hirdetvén a műveltségben a magyarságot és magyarságunkban a műveltséget.” (Átköltöztették 1928.)

Nem tudok magyarázattal szolgálni arra, hogy miért történt így, de tény, hogy Kallós Ede szobrászművészt a Bessenyei szobor költöztetéséről szóló tanácskozásokba nem vonták be. A művész bevallotta, hogy neki „rosszul esett, hogy kérdezése, tudta, meghívása nélkül lebontották és elvitték az ő szobrát. Zaklatottan, nyugtalanul gondolt Bessenyeire. Hol áll, nem fátyolozódik-e be szépsége?" Elhatározta, hogy megnézi a szobrot, ezért július 29-én Nyíregyházára utazott. Az állomáson dr. Polinszky Pál aljegyző fogadta. Mindössze négy órát töltött a városban. A szobor megtekintése után a városházára ment, ahol Kardos István kultúrtanácsnokkal tisztelgő látogatást tett dr. Bencs Kálmánnál. Kallós elégedett volt a Bessenyi szobor új elhelyezésével. A Nyírvidék munkatársának a következőket nyilatkozta: „Ezelőtt harminc évvel, mikor a Bessenyei-szobor helyéül a vármegyeház előtti teret kiválasztottuk, a tér lombos park volt. Ebbe az intim miliőbe jól behangolódott a szobor, amelyben nincs semmi póz, amely csupa intimitás, hisz egy merengő bölcs, poéta szobra. Most, hogy a teret — amint látom — simára borotválták — megfosztották lombos fáitól, Bessenyei idegenül állhatott. Ha láttam volna a sik téren, magam kértem volna, helyezzék át. Az új hely visszaadja a réginek minden hangulatát. Boldog vagyok, hogy erre a helyre került." (Kallós 1928.)

A Hősök szobrának bronzalakjai július közepére már megérkeztek a Bessenyei térre. A szobor talapzata már készen állt és kidolgozták a leleplezési ünnepség programját is, melynek megtartását október 7-re tervezte a rendezőbizottság (Megérkeztek 1928b.). A szobor főcsoportjának felállítására 1928. július 20-án került sor. A bronzalakoknak a talapzatra való felállítása Kisfaludi felügyelete mellet zajlott. Még mielőtt a hétfejű sárkánnyal viaskodó ifjú alakja a helyére került volna, a talapzatba elhelyezték a szabolcsi hősi halottak névsorát tartalmazó piros könyvet. A könyv elhelyezése ünnepi külsőségek között zajlott. Az ünnepségen jelen volt a vármegyei és városi tisztikar, élükön Mikecz István alispánnal és Bencs Kálmán polgármesterrel. A könyvet piros bőrbe kötötték, összesen 6694 szabolcsi hős nevét örökíti meg. Bronzládába zárták, az pedig ónládába került. A két láda közötti űrt paraffinnal töltötték ki, hogy óvja a könyvet az idő vasfogától (Piros 1928.).

A szobor már ott állt a Bessenyei téren, de a talapzatáról még hiányoztak a bronztáblák. A szoborbizottság augusztus 9-én ült össze, hogy megtárgyalja a bronztáblák ügyét. Az ülésre Kisfaludé is meghívták, aki néhány tervet adott elő a tábla relieíjének megoldására. A tanácskozás eredményeképpen a tagok és a szobrászművész megegyeztek, hogy a talapzat déli oldalára Magyarország „régi nagy címerének domborműve kerül, cserfakoszoruval övezve, az északi frontra pedig a háború jellegzetes sisakja." Továbbá döntöttek a táblák feliratáról is. A déli oldalra a következő feliratot szánták:

377