Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)
Művészettörténet - Madár Xiména: A nyíregyházi Hősok szobra
Madár Xiména Magyarország becsületéért és ezeréves határai védelmében elesett hétezernyi szabolcsi hős mindegyikének emlékére állították Szabolcsvármegye községei és Nyíregyháza város. 1928. október 7. Az északi oldalra, melyet a cikkben tévesen délinek jegyeztek, a következő felirat kerülne: 1914-1918 Elestünk - de feltámadunk! (József 1928.) Leleplezés Az eredetileg október 7-re tervezett, majd a későbbiekben október 21-re halasztott leleplezési ünnepség szervezése már szeptember elején megkezdődött. A jelentős eseményre Magyarország kormányzóját és József királyi főherceget is meghívták (A Hősök 1928b.). Az ünnepséget több bizottság rendezte. Ezek élén Virányi Sándor vármegyei főjegyző állt, aki főként a kormányzó fogadásának és bevonulásának részleteivel foglalkozott. Az ünnepséget rendező bizottság élén dr. Borbély Sándor főjegyző szorgoskodott. A tér egyes részeit elkerítették, és a lezárt területekre az ünnepség ideje alatt csak a színes jegyek birtokosai juthattak be. Az intézmények, testületek, hatóságok meghívót kaptak, amelyhez jelentkezési lapot csatoltak. Ezen tüntethette fel a hivatalfőnök, hogy kik és hányán vesznek részt az ünnepségen. A vezetők megkapták a testületük számára fenntartott színes belépőjegyeket, amelyen feltüntették, hogy a térnek arra a részére, ahová a jegy szólt, melyik utcán, hánykor és hogyan kell felvonulni. A közönség azon része számára, akik nem tartoztak valamely hivatalhoz, zöld jegyeket osztottak ki. A hölgyközönség részére a szobor közelében külön ülőhelyeket alakítottak ki (Színes 1928.). Az október 5-i Nyírvidék már részletesen ismertette a leleplezési ünnepély programját, valamint a koszorúzás sorrendjét. Pár nappal a leleplezés előtt a kiosztott jegyek alapján már 15.000 ember részvételére számítottak a szervezők. Ekkora a 7800 zöld jegyen kívül, a hivatalok és intézmények számára 2360 kék, valamint 1615 szürke jegyet osztottak szét. A hölgyek számára fenntartott ülőhelyekhez a fehérjegyek segítségével lehetett hozzáférni. Az előkelőségek számára mintegy 800 helyet biztosítottak a kormányzói sátor közvetlen közelében. A hadirokkantak, özvegyek és árvák a szobor közelében külön helyen álltak (Ma már 1928.). A szoboravató ünnepségre szánt jegyek egyébként ingyenesek voltak (A Bessenyei 1928.). Az 1928. október 23-i Nyírvidék részletesen beszámolt a szobor leleplezési ünnepélyének minden egyes mozzanatáról. A nagy nap reggelére ünnepi díszbe öltözött a város. Széchenyi-ut zászlós házsorai előtt fehér-kék, piros-kék, nemzeti szinti zászlók, tündöklő aranyozásu címerek, virágok, drapériák ékesítik. Az ut vonalán véges végig iskolás leányok, fiuk, katonák, leventék. Bessenyeiszobrán Szabolcsvármegye törvényhatóságának kegyeletes emlékezése jeléül: selyemszallagos babérkoszorú. Címerek, zászlók, virágok, díszes sorfal végig az Egyház-utcán a művészi Ízléssel rendezett festői szépségek fényében pompázó Bessenyei-téren. A város virágos erkélyéről Nyíregyháza lobogója leng, a vármegye balkonjáról az ősi Zabolch megye zászlója int felénk címerek, drapériák, lándzsás megyei zászlók, délszaki növények, őszirózsák közül. Végig a megyeháza széles lépcsőjén 378
