Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)
Művészettörténet - Madár Xiména: A nyíregyházi Hősok szobra
Madár Xiména vett. A kiállításra Somogyi elkészítette a Nyíregyházán felállítandó Hősök szobrának modelljét, melyet a kiállítás után felajánlott a városnak, és előterjesztéssel fordult a képviselő testülethez a szobor elkészítése ügyében. A város együttes szakosztályi gyűlése elhatározta, hogy megkezdi az elesettek és eltűntek összeírását, és csak miután az összeírás megtörtént, döntenek majd az emlékmű felállításáról. Továbbá felhívást intéztek a lakossághoz, hogy a hősi halált haltak hozzátartozói jelenjenek meg a városházán, hogy ott az elesettek és eltűntek nevét és adatait bejelentsék, nehogy lemaradjanak az utókor számára aranybetűkkel megőrzendők névsoráról (Összeírják 1924.). Ez volt az a mozzanat, amely útjára indította a Szabolcs vármegyei hősök emlékművének ügyét. Egy hónappal később arról értesülhettek a helyi sajtó olvasói, hogy a város képviselő testületé szoborbizottságot választott és elrendelte a szabolcsi hősök nevének és adatainak összeírását. Somogyin kívül más szobrászok érdeklődése is a város felé fordult, így Kisfaludi Strobl Zsigmondé és Horvay Jánosé, akiknek szintén volt terve a szoborra vonatkozólag. A lap szerint a városnak néhány milliót áldoznia kellene, hogy minél nagyobb számú, ugyanakkor értékes erőket ambicionáljon a pályázaton való részvételre. A cikk írója a megoldást az összeg előteremtésére abban látta, ha megindítják a minél szélesebb köröket bevonó gyűjtést a vármegye területén (Meg kell 1924.). Pár nappal később úgy tűnt, hogy a nyíregyházi Hősök szobrának ügye a megvalósulás útjára került. A város a folyó év költségvetésébe 2 vagon búza árát illesztette be a Hősök szobrának költségeire, a következő évi költségvetésébe 3 vagon búza árát, így az 5 vagon árával hozzájárult az emlékmű költségeihez, amelyet az előzetes számítások szerint 12 vagon búzára becsültek. A Hősök szobra emlékbizottság dr. Bencs Kálmán polgármester elnökletével ülést tartott, melyen Geduly Henrik püspök, Kardos István kultúrtanácsnok, Kiss Gyula, Paulusz Márton képviselő testületi tagok, a nőegylet részéről dr. Heymann Jenőné, Imre Etelka és dr. Korányi Endréné vettek részt. A tárgyaláson eldöntötték, hogy a hősök szobrára pályázatot hirdetnek, hogy a legkiválóbb magyar művészek műterméből kikerülő alkotás méltó legyen a városhoz. Az első helyre jutott pályázónak szánták a megbízást a szobor elkészítéséhez, a második és harmadik helyezettet pénzjutalomban kívánták részesíteni. A pályázatot a város szoborbizottsága maga kívánta eldönteni, egy pártatlan művészszakértő meghallgatásával. A szobor helyének a Széchenyi téri Agrár Bank előtti területet jelölték ki, ugyanis a tervek szerint a város a Károlyi (mai Benczúr tér), valamint Dessewffy (mai Bessenyei tér) tereknek a Széchenyi úti oldalát félkörösen bemélyíteni kívánta, és ide tervezték egymással szemben Benczúr, valamint a városalapító gróf Károlyi szobrát. A döntés alapján a szobor elkészüléséhez anyagi helyzettől függetlenül mindenkinek hozzá kell járulnia. A költségek előteremtése céljából a város belső területén és a tanyákon maga a bizottság kívánt gyűjtést szervezni. A Bizottsági ülésen Paulusz Márton, aki fiát a harctéren vesztette el, 1.000.000 koronát ajánlott fel a Hősök szobra javára (A nyíregyházi tanyák 1924.). 1924. november 29-én arról tudósított a Nyírvidék, hogy dr. Bencs Kálmán kormányfőtanácsos és Szohor Pál főjegyző felkereste Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművészt, aki a művésztelepi műtermében fogadta nyíregyházi látogatóit. A tárgyalások során a szobrászművész kijelentette, hogy „művészi ambíciók vezetnék, ha Nyíregyházától a Hősök Szobrának elkészítésére megbízást kapna, vagy ha a sziikebb pályázaton való részvételre szólítaná fel a város. ” A leendő Hősök szobrának elhelyezésére vonatkozólag Kisfaludi azt javasolta, hogy az emlékművet állítsák a Széchenyi térnek a Magyar-Olasz Bank előtti részére, hiszen így az öt utcából is megközelíthető és látható lesz. Továbbá ajánlotta, hogy készíttessék el a szobor talapzatát dunaharaszti kőből, az emlékmű alakjait pedig bronzból (Kisfaludy 1924.). December elején a Nyírvidék közzétette, hogy a Hősök Szobra emlékmű-bizottság legutóbbi ülésén Mikecz István alispán kijelentette, hogy Szabolcs vármegye elesett hőseinek megörökítésére 372
