Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)
Művészettörténet - Madár Xiména: A nyíregyházi Hősok szobra
A nyíregyházi Hősök szobra közös emlékművet állíttat fel. A bizottság köreiben az az általános nézet alakult ki, hogy a célnak legjobban az felelne meg, ha a vármegye és a város közösen állítaná fel a Hősök szobrát, mely ily módon ténylegesen nagyszabású alkotás lenne. Ezért Bencs Kálmán írt az alispánnak, hogy a vármegye által tervezett emlékművet Nyíregyházán a várossal közösen állítsák fel (A nyíregyházi 1924.). A következő év júliusában a város azzal a kéréssel fordult a vármegyéhez, hogy a Hősök szobrának megvalósítása érdekében szervezett előkészítő bizottságban a város és a vármegye képviselői egyenlő számban vegyenek részt. A vármegyei törvényhatóság a városi tanácsnak erre vonatkozó javaslatát elfogadta, és a szoborbizottság ebben az értelemben alakult meg (Közös 1925.). 1925 augusztusában arról értesülhettek az olvasók, hogy a Hősök szobrának bizottsága Kállay István elnökletével ülést tartott, amelyen úgy döntött, hogy a Hősök emlékszobrának megtervezésére három szobrászművészt szólítanak fel: Kisfaludi Strobl Zsigmondot, Horvay Jánost és Somogyi Sándort. Kisfaludi már be is küldte pályaművét, amely 9,5 méter magas, ebből 5 méter a talapzat, 4,5 méter pedig a főalak magassága. Talapzatnak egy egyszerű téglalapot tervezett a művész, melynek egyik oldalán egy búsuló kuruc, a másikon egy magyar ruhás leány ül. ,A főalak harcos fiatal férfi aktja. A harcos medvével birkózik, amelyet már ledöntött a földre. Egyik kezével a torkát szorongatja, magasra tartott jobb öklével pedig rettentő erővel sújt le a szörnyeteg fejére. Az egész mű eleven erővel dokumentálja az ellenséget lebiró magyar vitézséget, a verhetetlen magyar erőt.” - írta a lap. A szoborbizottság akképpen döntött, hogy a megbízást meg nem kapó művészek 10-10 millió koronában részesülnek, a szobor elkészítésével megbízott művésznek pedig 700 millióból kell előállítania a szobrot (Kisfaludy-Strobl 1925.). Két héttel később Horvay János pályaművének ismertetését közölte a Nyírvidék. A lap ekképpen írta le Horvay szobortervét: „Égre nyúló karcsú obeliszk van előttünk, amelynek egyszerűsége és fensége tagadhatatlanul megkap. A csúcsán örökösen világitó kandeláber is jelezné, hogy ez az oszlop a hősök temetőjén őrködő, soha nem múló emlékezés. A magas oszlop lent lépcsőzetes, széles alapon áll, amelynek szélén három ponton figurák vannak. Hátul a baloldalon Toldy Miklós rettentő viaskodása a farkassal. Az izmos magyar ifjú letörte a fenevadat. Elmélyedésre késztető, szép szimbólum. A másik oldalon népmeséink hőse, erős Jancsi a sárkányt győzi le.... Horvay szobrán végül elől egy eredeti koncepciót látunk. - Nagyon szép férfiaktot, mely vérhullatásunk, titáni harcaink hiú voltán való fájdalom hangján szól, mintha mondaná «miért kellett nekik elesniök, meghalniok, miért, mikor ime Trianonhoz jutottunk?» Ezt fejezi ki a szobor egyik keze, amellyel fejéhez kapott, mig a másikkal babért nyújt az elesettek sírja felé.” (Horvay János 1925.) Nem tudni, hogy Horvay volt-e elégedetlen a tervvel vagy a szoborbizottságnak voltak-e kifogásai vele kapcsolatban, de pár nappal később arról tájékoztatta olvasóit az újság, hogy a művész új pályaművet nyújtott át Kardos István kultúrtanácsnoknak. A modellel kapcsolatban a következőket olvashatjuk: „...magas falon büszke, haragos oroszlánt látunk, amint a trikolort védve a napba néz, a magyar erő dokumentálójaként. A fal előtt lent negyvennyolcas honvéd emeli fel a világháború sebesültjét, mintegy azt juttatván kifejezésre, hogy a magyar sors örökös létért való küzdelem, örökös véres harc. ” (Horvay uj pályaműve 1925.) Somogyi Sándor pályaművéről nem tett említést a lap. Margócsy József munkájából tudjuk, hogy Somogyi terve késett, ezért nem került bírálatra (Margócsy 1989. 41.). A nyíregyházi Hősök szobrára beérkezett pályázatok egyikét sem fogadta el a szoborbizottság, mely akként döntött, hogy Kisfaludi Strobl Zsigmondot hívja fel újabb pályamű elkészítésére. Úgy döntöttek, hogy amennyiben a terv elnyeri a bizottság tetszését, ő kapja a megbízást a nyíregyházi Hősök szobrának az elkészítésére. A szobrászművész arról értesítette a várost, hogy az új tervet elkészítette és a hónap végén Nyíregyházára jön és magával hozza a szobor modelljét (Kisfaludi 1926.). 373
