Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)

Történelem, helytörténet - Zsoldos Ildikó: Az 1905-ös és az 1906-os szabolcsi választások és győzteseik

Az 1905-os és az 1906-os szabolcsi választások és győzteseik lefolytatásának időpontját 1905. június 19-én29 délelőtt 9 órára, helyszínül a lövőpetri községházát jelölve meg.30 A fegyelmi vizsgálat vezetésével Szalánczy Bertalan bizottsági tagot bízták meg, s kirendelték Sipos Béla törvényhatósági főjegyzőt. A fegyelmi tárgyalásra beidézték a panaszlot­­ton kívül a községi szolgát, azokat a lövőpetri lakosokat, akikkel szemben a feljelentés szerint Nagy Tamás községi főbíró hivatali állásával való visszaélést követett el, valamint Nagy Kálmán ev. ref. lelkészt (SzSzBML IV. B. 411.486. d. 1416 Kb./1905.). Ugyanis a református lelkész bocsátotta ki a lövőpetri polgárok számára a helybeli Függetlenségi Párt köröző ívét, melyet aláírás után hason célból Nagy Tamáshoz küldött, de nem mint községi főbíróhoz, hanem mint választópolgárhoz. Nagy Kálmán január 18-i és június 20-i vallomása tartalmilag azonos volt, Kacz Mózes, Tóth Ist­ván, Bátori Benjámin és a 16 éves községi szolga különböző időpontban tett tanúvallomásai azon­ban egymásnak ellentmondtak. A lövőpetri szavazók januárban még mindannyian azt állították (hét nappal az ominózus felhívatás után), hogy Nagy Tamás eléjük tette a körözőívet aláírás céljából, amelyet ők „szó nélkül” meg is tettek. Néhány hónappal később - Hrabovszky Guidó országgyűlési képviselővé történt megvá­lasztása és mandátumának igazolása után - pedig teljesen tisztán és biztosan emlékeztek rá, hogy amikor a főbíró magánlakásán jártak, az asztalon maguk pillantották meg az aláírási ívet, amelyet elkértek Nagy Tamástól, átolvasták, s anélkül, hogy őket arra bárki felszólította vagy rábeszélte vol­na, aláírták. Ugyanezt mondta az a kilenc lövőpetri személy is (Makiári Tamás, Bezzeg Imre, Mol­nár Ferenc, Szentmiklósi Károly, Szentmiklósi Ferenc, Maczinkó László, Szőke Dániel, Zsoldos Miklós, Tar András), akik meghallgatására januárban nem került sor. A fegyelmi tárgyaláson egyön­tetűen azt a nyilatkozatot tették, hogy ők mindnyájan függetlenségi párti emberek, így őket arra vo­natkozóan, hogy kire szavazzanak, nem kellett befolyásolni, s erre nem is szólította fel őket sem Nagy Tamás főbíró, sem más. Ez ügyben egy aláírási ívet mindannyian aláírtak egy - a Nagy Tamás magánlakásához tartozó - helyiségben, de erre őket a főbíró nem szólította fel, nem hívatta fel, ők maguktól mentek, a körözőívet pedig önként írták alá. A bizonyítást jelentősen nehezítette az a tény, hogy a községháza és Nagy Tamás községi főbíró lakása egy és ugyanazon épületben volt. Vallomásán módosított Huszti Sándor községi szolga is, aki január 18-án azt állította, hogy a feljelentésben szereplő helybeli lakosokat „ezelőtt mintegy 7 nappal a főbíró rendeletébőlfelidézte valami követválasztási ügyben, hogy mi történt az irodában azt nem tudja, mert ott jelen nem volté’ (SzSzBML IV. B. 411. 486. d.)31 A júniusi fegyelmi tárgyalásra a 16 éves községi szolgával azon­ban jól megtanították a leckét. Elmondta, hogy sokszor kell községi lakosokat felhívnia a községhá­zára, de ennek okát sohasem közli vele a főbíró, éppen ezért nem érti, hogy a január 18-i kihallgatá­son hogyan kerülhetett a jegyzőkönyvbe, hogy ő egyes személyekért követválasztási ügyben ment. Ezek után meg is szégyenítették a fiúcskát. Arra hivatkozva, hogy ő egy fejletlen, csekély értelmi tehetséggel bíró gyermek, vallomásának a kellő értékre történő leszállítását kérték. A fegyelmi 29 A fegyelmi tárgyalás lefolytatására végül 1905. június 20-án került sor. 30 A vármegye főispánja már január 23-án elrendelte a fegyelmi eljárást. Ezt a határozatot azonban a belügyminiszter illeté­kesség hiányában megsemmisítette. Ezt azzal indokolta, hogy az 1899. évi XV. te. 168.§-a értelmében községi hivatali al­kalmazottak ellen a választási törvénybe ütköző fegyelmi vétség megtorlása végett a fegyelmi eljárást csak a törvény 162.§-ában megjelölt hatóságok rendelhetik el, és az általuk elrendelt vizsgálat foganatosítására, illetve a vizsgálat eredmé­nye felett való elsőfokú határozathozatalra a közigazgatási bizottság illetékes. Oly mértékű sürgősséget pedig, mely a főis­pánt, mint a közigazgatási bizottság elnökét az 1876. VI. te. 19.§-a alapján a bizottság hatáskörében való eljárásra feljogo­sította volna, beigazoltnak nem látta a belügyminiszter. így most a fegyelmi vizsgálatot ő maga rendelte el az 1899. évi XV. te. 162,§-ában gyökerező jogánál fogva, s így kerültek a tárgyalási iratok további eljárás végett a vármegye közigazga­tási bizottságához (SzSzBML IV. B. 411. 486. d. Belügyminiszteri határozat 23874/1905.1 - a.). 31 Jegyzőkönyv a Lövő Petriben 1905. évi január hó 18-án a tiszai járás főszolgabírája által Nagy Tamás lövőpetrii főbíró el­leni vizsgálat tárgyában. 293

Next

/
Oldalképek
Tartalom