Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)
Történelem, helytörténet - Zsoldos Ildikó: Az 1905-ös és az 1906-os szabolcsi választások és győzteseik
Az 1905-ös és az 1906-os szabolcsi választások és győzteseik egyébként maguk is elvárták az anyagi juttatásokat és a megvendégelést. „A mai magyarságnak zöme kenyéren kívül csaknem csupán krumplin, tökön tengődik és alig várja az uj képviselőválasztást, hogy egy kis potya húst kaphasson és örökségén Ezsauként egy tál lencséért túl adhasson.” - olvashatjuk a Nyírvidék „Hus-uzsora Nyíregyházán” című vezércikkében (Nyírvidék 1905. május 14.). Ugyanígy természetesnek tekintették, hogy a képviselőjelölt gondoskodjon utazási költségeik megtérítéséről. Nem esett az 1878. évi V. törvénycikk 185. és 186. és az 1899. évi XV. törvénycikk 3.§-a alá, azaz nem számított a választást érvénytelenítő okok közé a választóknak a választás helyére való szállítása és visszaszállítása, ha e feladatra a kérdéses választókerületben szavazásra jogosult választót vagy vele egy háztartásban élő hozzátartozóját fogadták fel. A fuvarozási díjat az illető törvényhatóság állapította meg három éves időtartamra, tekintettel a közlekedési viszonyokra és az év különböző szakaszaira. Ezen szabályrendelet belügyminiszteri jóváhagyás után lépett életbe. A szabályrendeletben meghatározott díjat túlhaladó összeget vesztegetés céljából adottnak tekintette a törvény (Magyar Törvénytár 1899. 59-60.).16 A pártok és a lakosság részéről elkövetett törvénytelenségek közé tartoztak az izgatások és a különböző mértékű erőszakoskodások. Az 1896-os választási kampány halálos áldozatot is követelt a tiszalöki kerületben. Szentmihályon még komolyabb következmény nélkül csaptak össze a függetlenségi, antiszemita Ónody Géza és a nemzeti párti Komiss Ferenc hívei. Az óeszlári Kállay kastélyban azonban boron kívül vér is folyt. Bulcharter József rakamazi lakost összeszurkálták és agyonverték (Szilágyi 2006. 81.). Az 1905-ös kampányidőszakban ennyire súlyos atrocitásokra ugyan nem került sor, de a pártok túlkapásai - főleg a kisvárdai és a nyírbátori kerületben - ezúttal sem hiányoztak a forgatókönyvből. ,A kisvárdai kerületben az ellenzék a választókat megfélemlítette.'" - táviratozta a főispán a miniszterelnöknek (SzSzBML IV. B. 403. 3. d.)J7 A szabadelvű szavazókat György Endre programbeszédekor a csendőri jelenlét ellenére megdobálták, a korteseket pedig lerángatták lovukról. A nyírbátori kerületben is elszabadultak az indulatok, de a választás napján már nem került sor tettlegességre. Nyírbátorban 1901-ben viszont a még a voksoláskor is óriási feszültséggel teli ellenzéki választók két helyszínen tégladarabokat repítettek a szabadelvű pártiak felé, a kállósemjéniek elé küldött megbízottat pedig lováról lehúzva elverték. Dr. Pap Zoltán megbízottai minden bizonnyal 1905-ben is mindent elkövettek a budapesti ügyvéd győzelméért, akárcsak 1901-ben, mikor a helybeli királyi ügyészséghez több feljelentés érkezett a képviselőjelölt és kortesei ellen becsületsértés, rágalmazás és tettlegesség elkövetése miatt (SzSzBML IV. B. 401. 3. d.).18 ,yl képviselő választás folyama alatt, amely egyébként rendben folyt le, - az ismert eredménnyel [1901. október 2-án dr. Pap Zoltán nyerte el a mandátumot Komiss Ferenccel szemben - Zs. I.] - egyedül azon eset merült fel, hogy midőn Bagdy Imre a kerületi Szabadelvű párt alelnöke Tisza Lök belterületéről a választási helyre ment válna Komiss Ferenczet ajánlandó, - a függetlenségi párt elhelyezésétől mintegy 100 lépésnyire, - egy t. löki választó /: függetlenségi:/ által - több pártfele támogatása mellett, megtámadtatván, insultáltatott és nagyobb nyomokat nem hagyó tettlegességgel is bántalmaztatott, — a mely merénylet és tettlegesség nevezett bántalmazott által mint közrend elleni kihágás - bepanaszoltatván, a panaszolt tettes a tárgyalás eredményéhez képest a szolgabíróság által az 1879. évi 40. t.c. 75.§-a értelmében 15 napi elzárás és 100 korona pénzbüntetésre marasztaltatott el.”.(SzSzBML IV. B. 401. 3. d.)19 Dobos Imre főszolgabíró jelentésében 16 Vasúti és hajózási személyszállítási, valamint városokban a bérkocsidíj ak - ha hatóságilag jóvá voltak hagyva - nem tartoztak a szabályrendeletek körébe. ^ Távirat a miniszterelnöknek 1905. január 24. '8 Főispáni jelentés a belügyminiszternek 1901. október 31. 19 Dobos Imre főszolgabíró jelentése a főispánnak 1901. október 21. 289
