Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)
Történelem, helytörténet - Zsoldos Ildikó: Az 1905-ös és az 1906-os szabolcsi választások és győzteseik
Zsoldos Ildikó egy - a tiszalöki választókerületben újnak számító - „toborzási” módszerről is beszámolt a főispánnak: ,^4 lezajlott választási mozgalmaknál eddig nem észlelt különösebb jelenség vált az, hogy a függetlenségi párt győzelmét, - a sok más közreható körülmény mellett - nagyban elősegítette a kezdettől fogva általában elszánt Szentmihály községi függetlenségi választók azon eljárása is, hogy kebelökből nemcsak a választás előtti nap, de más időkben is egyesek átjártak a járás és egész kerület többi községeibe is párthíveket toborozni és a párthívek tevékenységét a többi községben is ellenőrizni és fokozni.'" (SzSzBML IV. B. 401. 3. d.)20 Jó néhány pap is bekapcsolódott a választási küzdelembe. Az ő magatartásukat erőteljesen ítélte el a Szabolcs A papok és a politika című cikke: „Mily undort keltő és vissza taszító kép az, ha a lelki atyákat kikelve magukból az egyik kortes tanyáról a másikra rohanni látjuk? Ott borozgatva, koccintgatva, beszédeket tartva, megszólal bennük az önzetlen felebaráti szeretet? Ott életre ébred bennük a testvériség, egyenlőség szent eszméje, de csak is azokkal szemben, akik velük egy politikai párton vannak! Pfúj! Mennyire megszentségteleníti az ily eljárás a,, lelki atya ” mindenekfelett álló magasztos hivatását! Vajha bekövetkezne mihamarabb az az idő, hogy papjainknak a politizálástól való eltiltása „ törvénybe ” volna iktatva ép úgy, mint a katona tiszteknek.” (Szabolcs 1905. január 14.) Erre a támadásra Geduly Henrik nyíregyházi evangélikus lelkész Nyilatkozatban válaszolt, melyet a Szabolcs közölt. A lelkész önmaga védelmében leírta, hogy az 1905-ös a negyedik országgyűlési képviselő-választás, amelyet ő Nyíregyházán átélt. Tagadta, hogy az első háromban „papi hivatását túlhaladó” politikai tevékenységet fejtett volna ki. (Az elsőnél és a harmadiknál csupán szavazott, a másodiknál nem is tartózkodott a városban.) „Hogy a mostani választásnál egy lépéssel mégis tovább mentem, de semmi esetre sem odáig, ameddig —y. ur [a január 14-i támadó írás végén y. „aláírás” szerepel - Zs.I.] bizonyára egyoldalú informátiókat hallgatva, állítja; amit, ha —y. urnák úgy tetszik, nevekkel, tényekkel és számadatokkal is be tudok bizonyítani - annak kizárólagos oka abban van, mert a leghidegebb tárgyilagossággal is ítélve meg a helyzetet, a magyar haza alkotmányának épségét veszedelemben látom, már pedig ilyen esetben pap vagy nem pap, de a közjó és közerkölcs jól felfogott érdekében, személyi tekintetek kizárásával, mindent el kell követnünk a küzdelemre alkalmas egyéniségek megválasztása végett, ilyen esetben a haza alkotmányának védelmében kell, hogy leomoljék közöttünk minden válaszfal, legyen az akár felekezeti, akár társadalmi álláskülönbség .... Mindnyájunknak ott kell lenni!!!.... Ez nem egyszerű pártpolitizálás; ez már alkotmányvédelem!..." - írta Geduly (Szabolcs 1905. január 21.). Végül önmaga, mint „az igazságért” küzdő ember igazolására Máté és János evangéliumából ragadott ki egy-egy mondatot.21 Remekül világít rá a korszak választásainak jellemző vonásaira az a Szabolcsban és a Nyírvidékben is közzétett nyílt levél, mely a Képviselőválasztás a nyírbogdányi kerületben címet viseli. Az iromány szerzője nem más, mint az 1905. január 26-án Kállay Leopoldtól 35 szavazattal lemaradt dr. Horváth József, aki így kezdte mondandóját: „Az uj és pompásan bevált?! választási törvények iránt való tiszteletem tiltja, hogy a vásárlás szót használjam soraim kezdetén a választás szó helyett. A vásártér a vásári gyülekező hely Bogdány városában; a vásártéri állás az alkotmányos szentélylyé átvarázsolt hely, hol a választó polgár legfenségesebb jogát gyakorolná, ha lehetne. Sokszor olvastam már, hogy a hely, hol éppen vagyunk, a hangulatra, kedélyre, cselekedeteinkre irányulólag hat. Nem csudálkozhatom tehát, ha a templomba áhítatra, a szép természet egyes csodás helyei bámulatra, a vásártéren vásárlásra ragadtatják magukat az emberek." (Szabolcs 1905. február 4., Nyírvidék 1905. február 5.) A cikkíró a szavazatvásárlásokról, az etetés-itatásról 211 Dobos Imre főszolgabíró jelentése a főispánnak 1901. október 21. 21 A szószéki befolyásolást azonban nemcsak dr. Meskó László országgyűlési képviselővé választása érdekében vetették be. A Hrabovszky Guidóért kampányoló Nagy Kálmán evangélikus lelkész szerepéről a hivatalos hatáskörben elkövetett viszszaélések kapcsán szólok. 290
