Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)
Néprajz - Bóna Bernadett: Megőrzött, megmaradt és újabb típusú ablakok Rápolt községben
Bóna Bernadett „ Új típusúak": XXXII. Egyszárnyú osztatlan ablak, befelé nyílik.- Függelék 22., 23., 40. (18. kép) XXXIII. Egyszárnyú kisebb ablak. Háromszemes. Az osztólécek függőlegesen osztják három egyenlő részre az ablakot. Nyílási iránya ismeretlen.- Függelék 14. XXXIV. Kétszámyú, szárnyai osztatlanok, kifelé nyílnak, az egyik szárnyon ütközőléc van. A szárnyaknak van vízvetője.- Függelék 41. XXXV. Kétszámyú, szárnyai osztatlanok, befelé nyílnak, az egyik szárnyon ütközőléc van.-Függelék 11., 13., 25., 29., 31. XXXVI. Háromszámyú nagy ablak, két szárnya egymással szembe nyílik, a harmadik külön. így egy keresztfája van, illetve a szembe nyíló szárnyak egyikének ütközőléce van. A szárnyak osztatlanok, befelé nyílnak, mindegyiknek vízvetője van.- Függelék 14., 15., 16., 22.?, 23., 25., 29., 32., 40. (13., 14. kép) XXXVII. Sokszemes, négyzetháló rajzolatú ablakok.22- Függelék 21., 26., 27., 28., 29., 30., 32., 46. (21., 23., 24. kép) XXXVIII. Tok keresztfával, amelynek nincsenek szárnyai.- Függelék 25., 31. A régi ablaktípusok közül a leggyakoribb - 8-9 lakóházon jelenik meg - a T osztású, befelé nyíló ablaktípus (XIX. típus). Ezt követi 5 házon a kifelé nyíló T osztású típus (XVIII. típus). 4-5 ház esetében a négyszárnyú, befelé nyíló ablak (XXIII. típus) jelenik meg. Ezeket követi gyakorisága szerint a kétszámyú, hatszemes, kifelé nyíló (X. típus) típus, amely 4 házon jelenik meg. 3-3 házon találhatóak a kétszámyú, négyszemes, kifelé nyíló (VII. típus), az ajtó melletti, keskeny, kétszámyú, befelé nyíló (XV. típus), a négyszárnyú, kifelé nyíló (XXI. típus), a négyszárnyú, hatszemes, kifelé nyíló (XXV. típus), illetve az egyszárnyú, osztatlan, befelé nyíló (XXXII. típus) típusok. Ezt követi 2-2 házon megjelenve a XII., XIV, XVI. és XXIX. típus. Az ablakok további 19 típusa csak egy-egy házon jelenik meg.23 Természetesen csak azon ablakok elhelyezkedéséből rajzolódik ki valami, amelyekből a legtöbb található. Érdekes módon míg Rápolt nyugati felén a T osztású, befelé nyíló ablaktípus (XIX. típus), illetve a kifelé nyíló T osztású típus (XVIII. típus) nagyon gyakori, addig a keleti fekvésű utcákon ezek ritkábban fordulnak elő. Ezzel ellentétben a keleti oldalon a négyszárnyú, befelé nyíló ablak (XXIII. típus), illetve négyszárnyú, kifelé nyíló típus (XXL, XXII típus) a gyakoribb, és a nyugati utcákon ez a ritkább.24 Mi lehet ennek a jelentősége? Az ablaktípusok kora, a keleti és nyugati utcák kialakulásának eltérő ideje? A „divat” hatása? Számos kérdés feltehető, de ezek megválaszolása a későbbi feladatok egyike. 22 Ezt a típusú ablakot itt nem elemzem. 23 A ma még gyakoribb régi ablakok létezését természetesnek vesszük, azonban az itt felsorolt 18, csupán egy-egy házon megjelenő ablak létezése már nem sokáig biztosított, pontosan ezek érdekében született meg ez a munka. 24 Itt jegyezném meg, hogy Rápolt keleti területe fekszik közelebb a Szamoshoz. - ,Jtápolt eredetileg valószínűleg kétutcás falu volt, amelynek egy részét a régi templommal együtt a Szamos elhordta; a folyó szabályozása során további falurészeket kellett lebontani, így a település mai képe legnagyobbrészt az újabb szabályozások eredménye. Korábban tipikus kisnemesi falu volt. A településen soros elrendezésű szalagtelkek vannak. A régi részen előfordul, hogy a lakóház beljebb, a telek közepe táján épült." (Kasza 1998.) 176
