Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)
Néprajz - Bóna Bernadett: Megőrzött, megmaradt és újabb típusú ablakok Rápolt községben
Megőrzött, megmaradt és újabb típusú ablakok Rápolt községben A régi épületeken az újabb ablakok közül a leggyakoribb a háromszámyú nagy ablak (XXXVI. típus), amely 9 épületen jelenik meg. A beépített tornácokon gyakoriak a háló rajzolatú ablakok (XXXVII. típus), amelyeket 8 esetben figyeltünk meg. Ezeket követik gyakoriságukat tekintve a kétszámyú (XXXIV. és XXXV. típus), illetve az egyszárnyú ablakok (XXXII. és XXXIII. típus). Ha a falu keleti és nyugati utcáinak különbségét vizsgáljuk, elmondhatjuk, hogy a háromszámyú nagy ablak (XXXVI. típus), illetve az újabb, osztatlan, kétszárnyú típusok (XXXIV. és XXXV. típus) csak a nyugati területeken jelennek meg. Kivételt képez a beépített tornácokon gyakori háló rajzolatú ablak (XXXVII. típus), amely egyaránt megtalálható a település nyugati és keleti területein. Míg az ablaktípusoknál felfedezhetünk falun belüli eloszlásokat, addig a tornácok típusainak elhelyezkedésében nincs rendszer, mint ahogyan a régi jellegzetességet viselő házak helyét sem lehet egy-egy helyre korlátozni. A régi - tehát a megőrzött vagy megmaradt - ablaktípusok az egész faluban megjelennek, az újabb ablaktípusok a régi házakon azonban a falu nyugati részén koncentrálódnak. A házak, ablakok településen belüli elhelyezkedése mellett említést kell tennem az egyes ablaktípusok keveredéséről egy-egy ház esetében. Egy házon a megőrzött, illetve a megmaradt régi ablakok sohasem keverednek. Az előforduló régi és újabb ablakok keveredése viszont lehetséges, de nem jellemző — e tekintetben szabályszerűséget nem tudtam felfedezni. Az újabb ablakok a régi lakóépületeken nem mindig elöl jelennek meg, hiszen ha hátrafelé bővítették a házat vagy a tornácot építették be, akkor az újabb ablakok nem előre kerültek. Természetesen gyakori - nem ok nélkül, hiszen Rápolton is sok esetben megfigyelhető és látványos tény -, hogy a régi házak utca felőli homlokzatára egy újabb, háromszámyú nagy ablak került, míg az udvar felőli homlokzaton maradtak a régebbi ablakok. Kevéssé látványos, amikor az udvari homlokzaton jelennek meg az újabb ablakok, példa mégis akad rá. A 47 épület és a 160 ablak jelenlegi helyzetét tekintve a következő megállapításokat tehetjük. 6 épületre lehet azt mondani, hogy lakatlan, magára hagyott épület. A maradék 41 épület közül 10 olyan, amelyben laknak ugyan, de az épület, valamint nyílászáróinak állaga felújítás, karbantartás híján egyaránt leromlani látszik. A lakatlan és elhanyagolt épületekhez 55 „megmaradt” és 2 újabb típusú ablak tartozik. A fennmaradó 31 épület lakott, karbantartott vagy éppen felújítják. Ezen épületekhez 73 „megőrzött” és 26 újabb ablak tartozik. Összességében tehát 16 leromlani látszó épület 57 ablakáról, illetve 31 gondozott ház 99 ablakáról beszélhetünk. Az épületek és ablakaik száma arányos, kiemelkedő eltérés nincsen. A lakatlan, elhanyagolt és a lakott, gondozott épületek és ablakok arányának vannak előnyei és hátrányai. A lakatlan épületeket feltehetőleg ha nem az ember, akkor a természet tünteti el a föld színéről; a lakott, de nem karbantartott épületekkel hasonló a helyzet. A lakott, karbantartott épületek esetén a felújítások mutatnak nagy veszélyt az ablakokra, hiszen a megélhetési szükség mentén a téli hideg ellen a régi ablakok kerülnek minél hamarabb kicserélésre. A komfort mellett régen is, ma is fontos volt egy ház kinézete - ebbe beleértve ablakait -, így valamennyi társadalmi szinten státuszszimbólumnak tekinthető. Ezen tény a régi ablakok eltűnésének potenciális veszélyforrása. A régi épületeket, nyílászárókat, ablakokat természetesen nem lehet fenntartani, megvédeni a modernizáció átalakító hatásaitól, a változásoktól - ha csak nem építenénk meg e korszak szabadtéri múzeumát -, így nem marad más hátra, mint e korszak jelenségeinek leírása, fotózása, dokumentálása. 177
