Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)
Régészet - Jakab Attila: X-XI. századi temető Nyíregyháza-Felsősima határából (M3-as autópálya 161. lelőhely)
Jakab Attila kengyelek is előkerültek. Az újabb gyűjtés szerint a nyéltámaszos balták közül öt köznépi temetőből, egy a katonáskodó középréteghez tartozó sírból, kettő pedig köznépi temetők közeléből, magányos vagy kis létszámú temetkezésből került elő (Nyíregyháza-Felsősima, Székesfehérvár-Rádiótelep). Ezek közül öt részleges, egy pedig jelképes lovas temetkezés volt, melyek közül háromban kétélű kard és/vagy egyéb fegyver is került elő (Petkes 2006 55.). A baltákat/bárdokat tartalmazó sírok többnyire a leggazdagabb sírok közé tartoznak (Kovács 1986a. 103.). Míg korábban az előkerült példányok a Dunakanyar-Balaton-felvidék környékén összpontosultak (Kovács 1986a. 102.), addig az újabb eredmények alapján eloszlásuk a Dunántúl keleti területein belül egyenletesebbnek mondható. Kisebb koncentrációja figyelhető meg az említett három darabbal a Felső-Tisza vidékén (Petkes 2006. 57., 51. ábra). Kovács László úgy vélte, hogy ez a fegyvertípus a X. század második felénél korábbanra nem keltezhető (Kovács 1986a. 103., 110.), ám Istvánovits Eszter az Ibrányban előkerült példányt ennél kicsit korábbra, a X. század közepére keltezte (Istvánovits 2003. 339.). Ez utóbbi megállapítást Petkes Zsolt gyűjtése is megerősíti. E szerint a 12 nyéltámaszos baltát vagy bárdot tartalmazó sírból öt a X. század középső harmadára, három pedig a X. század második felére keltezhető (Petkes 2006. 59.). Nyílcsúcsok A sírban két nyílcsúcs került elő: mindkettőt a bal kézfejnél, a balta mellett találták. A két nyílcsúcs nem a legelterjedtebb rövid vágóélü, hanem a ritkábbnak tekinthető hosszú vágóélű deltoid, illetve rombusz alakú típusba tartozik.6-Lószerszámok, ló Zabla A sírban a jobb lábujjakon feküdt egy nagykarikás csikózabla. Dienes István szerint az ilyen nagy karikáknak az oldalpálcához hasonló funkciója volt, azaz a csúszkálás megakadályozása (Dienes 1966. 216.). A kétkarikás csikózabla a Rétköz területén is a legelterjedtebb zablatípus, melyek között nagykarikásak is előfordulnak (Istvánovits 2003. 347-348., 346., 177. kép.). Kengyelek A lólábak mellett a sír alján két trapéz alakú kengyel került elő. Ezzel a típussal legutóbb Kovács László foglalkozott (Kovács 1986a. 110-113., Kovács 1986b. 204-223.). Megállapítása szerint a típus a X. század második felétől tűnik fel, s jellemzően fegyveres férfisírokban kerül elő (Kovács 1986a. 112., Kovács 1986b. 223.). Ez utóbbi megállapítást a felsősimái sír mellett a Rétköz területén hiteles körülmények között előkerült trapéz alakú kengyelek is megerősítik, melyekkel együtt kivétel nélkül előfordult valamilyen fegyver.* 63 Csatok A sírban két csat került elő, mindkettő a lábfej környékén. Az egyik egy kisméretű, közel téglalap alakú csat, míg a másik - az egyik kengyel alatt előkerült - ovális. Helyzete alapján a nagyobb, ovális csatot tarthatjuk hevedercsatnak, míg a másikat övcsatnak.64 Ez utóbbi helyzete nem Cs. Sebestyén Károly C és В típusa (Sebestyén 1932. 194.). 63 Az előkerült sírok és a trapéz alakú kengyelek listájához ld. Istvánovits 2003. 350. 178. 23-29. ábra! 64 Mint Istvánovits Eszter is utalt rá, a csatok funkcióját nem minden esetben lehet eldönteni, s ebben sokszor a méretadatok sem segítenek (Istvánovits 2003. 323.). 116
