Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)
Régészet - Jakab Attila: X-XI. századi temető Nyíregyháza-Felsősima határából (M3-as autópálya 161. lelőhely)
X—XI. századi temető Nyíregyháza—Felsősima határából szokványos. Felmerül, hogy a temetés során helyezték a lábhoz, ám ezt az elképzelést az övön feltételezett tarsoly miatt el kell vetnünk.65 Nem lehet teljesen kizárni, hogy a rágcsálók vitték a megtalálási helyére. Végezetül meg kell említenem, hogy nem egyedi esetről van szó. Karoson például a II. temető 18. sírjában három csat került elő, egy a jobb lábszár mellett, kettő pedig a ló lábszárcsontok környékén (Révész 1996. 20., 254-255., 32-33. tábla), s hasonló helyzetet figyeltek meg Püspökladány-Eperjesvölgy 200. sírjában is (Nepper 2002. 160.).66 Ezt figyelembe véve valószínűleg egy ritka, s ma még kielégítően nem magyarázható temetési rítussal van dolgunk. Ló a sírban A sír nyugati felében egy, a váz bal oldalán fekvő lókoponya, valamint a lábvégeknél É-D-i irányban elhelyezett mellső és hátsó lábcsontok kerültek elő. Ezeket a megfigyelések alapján utólag ásták bele a sírba. A bontás során elszíneződés formájában a lóbőrt is meg lehetett figyelni. A lócsontok elhelyezkedése alapján ezt a fajta temetkezést Bálint Csanád II. csoportjába, a lábhoz tett lóbőrös temetkezések közé sorolhatjuk (Bálint 1969. 108.). A lócsontoknak a váz bal oldalára helyezése megfelel az általánosan elterjedt szokásnak (Bálint 1969. 110.). Használati eszközök Csiholó, fenőkő A bal medence külső oldalán került elő egymás mellett egy csiholó és egy fenőkő. Előbbi az általánosan elterjedt líra alakú típushoz tartozik. Kovát érdekes módon nem találtak mellette, bár ez a jelenség nem számít ritkának a Rétközben sem (Istvánovits 2003. 326.). A mellette talált fenőkő a Rétköz területén általában a jobb oldalon helyezkedett el, de — mint láttuk - esetünkben az inkább kivételnek számító bal oldalon került napvilágra (Istvánovits 2003 327.). Az egymás mellett fekvő két tárgy valószínűleg tarsolyban volt. Etelmelléklet Tojás Tettamanti Sarolta 1975-ben közreadott összefoglalásában azt írta, hogy a tojásmelléklet a X-XI. században ritka. Köznépi temetőkben fordul elő, általában egy-egy sírban, s a X. század első felére keltezhető sírokban nincs (Tettamanti 1975. 103.). Ez a megállapítás a Felsősimán előkerült sír fényében némi módosításra szorul. A sír mellékletei alapján valóban a X. század második felére keltezhető, ám a sír maga „magányos”, s semmiképpen sem sorolható a köznép körébe. Abban is eltér az átlagtól, hogy férfi, s nem gyereksírban volt a tojás. A Rétköz területéről mindössze két helyről ismert tojásmelléklet: Gáva-Vásártérről, valamint Ibrány-Esbó-halomról. Ezeket gyereksírban találták, mindkét esetben köznépi temetőben (Istvánovits 2003. 357.). ,, Magányos ” sír Mint fentebb láttuk a 136., több szempontból is érdekes sír - látszólag - magányosan került elő. Ennek kapcsán érdemes összefoglalni ismereteinket a hasonló sírokról. 65 Kivéve, ha csak a levágott övcsatot helyezték a lábhoz. Ez a feltevés azonban bizonyíthatatlan. 66 A leírásban két csat szerepel (Nepper 2002. 160.), míg a második kötetben a közölt sírszám alatt három csat rajza látható (Nepper 2002. 186., 180. tábla). 117
