A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Régészet - Scholtz Róbert: Szkíta, szarmata és késő népvándorlás kori leletek Tiszavasvári-Kapusz-lapos lelőhelyről

43 méter hosszú szakaszon jelentkeztek. A temetkezések közti legkisebb távolság 1,44 méter (a 8. és 21. objektum között), a legnagyobb 23 méter (a 4. és 12. objektum között). A csontvázak a feltárás nyugati, a hamvasztásos sírok a keleti oldalán csoportosultak. Temetkezési mód A temetőben kétfajta temetkezési módot figyeltünk meg: 1. a halottat elégették, és a sírfenék egy vagy több „meghatározott" helyére szórták (8., 12., 21. objektum). 2. A halottat különböző formájú sírgödörben elhantolták (1., 4. objektum). Utóbbi esetekben az elhunytakat jobb oldalukra fektetve, fejjel északnyugatnak (1. objektum), illetve nyugatnak tájolva helyezték a sírgödörbe. Lábukat térdben behajlították, könyökben behajlított karjukat a medencére fektették. A sírgödör formáját csak a 4. objektumnál sikerült megfigyelnünk. A sír foltja lekerekített sarkú téglalapként jelentkezett. A gödör fala csaknem függőleges, alja egyenes volt. A hamvasztásos sírok lekerekített sarkú négyszög alaprajzúak voltak. A csontvázat rejtő sír mérete 149x100 cm, míg a hamvasztásos temetkezések sírgödrei 213x200 és 226x240 cm között mozogtak.

10 A hamvakat a mellékletekre (8. objektum) vagy a mellékletek mellé (12., 21. objektum) szórták. Leletanyag nélküli sír nem került napvilágra, még a „legszegényebb" temetkezésben is volt kerámiatöredék (1. objektum). Rablógödröt a 12. objektumnál figyeltünk meg (22. objektum). A rablók a temetkezés délkeleti oldalára ástak rá. Gödrükben a halott túlvilági útjára szánt „italmellékletét?" tartalmazó edény töredékei hevertek. Kirabolt, körárkos sírokkal a Kapuszlaposi temetőn kívül Algyőn (BENDE 2003. 64.) és Sándorfalva-Eperjesen is találkozunk (GALÁNTHA 1985. 118.). A körárkos temetkezés A körárkos sírok a Kárpát-medencében a szkíta temetkezési rítus ritka temetési módjai közé tartoznak, melyek halomra engednek következtetni (GALÁNTHA 1985. 120.). A több mint 2500 jól dokumentált sír közül mindössze 7(!) rendelkezett körárokkal (5. kép).

11 Ennek több oka is lehet. 5. kép Körárkos temetkezések a szkíta kori Alföld csoport területén 1 : Tiszavasvári-Kapusz-lapos, 2: Algyő, 3: Chotín, 4: Sándorfalva, 5: Tarnabod, 6: Tárnáméra, 7: Tiszavasvári Abb. 5 Ringgraben-Bestattungen im Gebiet der skythenzeitlichen Alföld-Gruppe. Noha a bontás közben egyik nagyméretű sírgödörben sem sikerült korabeli faszerkezet - fával bélelt sírgödör (Sándorfalva-Eperjes 145. sír: GALÁNTHA 1985. 118.), sírkamra (Algyő 100. sír: BENDE 2003. 64.) - nyomára bukkannunk, a rossz talajviszonyok, valamint az analóg temetkezések alapján ezek meglétét nem zárhatjuk ki. Szkíta kori körárkos temetkezéseket a Kárpát-medencében jelenleg csak az Alföld csoport területéről ismerünk. Erdélyből van adatunk halmos temetkezésre, de ennél nem említették a körárok meglétét: Cipau (VASILIEV 1980. 144.). Kemenczei T. a zöldhalompusztai (FETTICH 1928. 9-10., 3. ábra), tarpai (PÁRDUCZ 1969B.), tápiószentmártoni (FETTICH 1927. 137-139.) és a Cegléd-hordógyári (BENKŐ-DINNYÉS 1980. 8.) temetkezéseket is árokkal körülvett halomsírnak tartja (KEMENCZEI 2001. 15.). Tudomásom szerint e sírok egyikénél sem számoltak be körárok meglétéről.