A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Régészet - Scholtz Róbert: Szkíta, szarmata és késő népvándorlás kori leletek Tiszavasvári-Kapusz-lapos lelőhelyről

1. Az Alföldön évszázadok óta folyó intenzív földművelés nem kedvezett a földből emelt sírépítményeknek. Sokat egyszerűen szétszánthattak. A Nyírségben a szél által mozgatott futóhomok tölthette fel ezeket (PÁRDUCZ 1958. 63., PÁRDUCZ 1969B. 84.). 2. Feltételezhetjük, hogy az Alföldön olyan szkíta vagy szkíta jellegű csoportok (sigynnae, agathyrsos, egyéb) telepedtek meg, amelyek tömegében már felhagytak a halomemelés szokásával. 3. A halom alá temetkező népcsoportok az Alföldre jutva alkalmazkodni kényszerültek az új környezethez és a rítus változást szenvedett (SZABÓ 1969. 78.). A szkíta kori Alföld csoport körárkos temetkezései Ringgraben-Bestattungen im Gebiet der skythenzeitlichen Alföld-Gruppe Lelőhely / Fundort Temetkezési rítus / Bestattungsritus Körárok / Ringgraben Lelőhely / Fundort Temetkezési rítus / Bestattungsritus Átmérő / Durchmesser (cm) Szélesség / Breite (cm) Mélység / Tiefe (cm) Megszakítás iránya / Unterbrechungsrichtung Megszakítás hossza /Unterbrechungslänge (cm) Egyéb / Sonstiges Irodalom / Literatur Algyő 100. sír

12 Csontváz 950-1000 60 14 D, É(?) BENDE 2003. 65. Chotin/ Hetény I-B 72. sír Csontváz 680x580 60 40 Nincs Nincs Emberi állkapocs az árokban DUSEK 1966. 91., Plan 3., Taf. LVIII. 22-23. SándorfalvaEperjes 145. sír Szórthamvas 840 40-60 5 ÉNy és DK 120, 140 Faszerkezet a sírban, 3 lókoponya az árokban GALÁNTHA 1985. 116-118., 5. kép TarnabodTéglásdomb Hamvasztásos Kb. 725

13 50-60 40 (160) Ismeretlen Ismeretlen Fakorhadék az árokban (cölöp?) PÁRDUCZ 1969A. 37-39. 3. kép TarnaméraUrak dűlője'

4 Csontváz (D-É) Kb. 750 50-60 ? D 120, 190? SZABÓ 1969. 79., BÓNA-SZABÓ 2002. 240-242., Abb. 96. TiszavasváriDózsatelep ? ? ? ? 1 bejárat Ismeretlen LENGYEL 1961. 20. TiszavasváriKapusz-lapos Szórthamvas 840x804 60-120 20-64 2-3 bejárat ÉK, ÉNy, DK NAGY 2007. 303. „A sír és egyben az egész temető kimondottan mélyfekvésü, egy időben mocsaras területen létesült. Mindemellett a területen korábban olajosbarakkok voltak, illetve a teherjárművek is összejárták, meg hulladéklerakásra is használták. A sírokat elég sekélyen sikerült megfogni, de a terület adottságai miatt feltehetően nem is ásták túl mélyre azokat." (Bende Lívia információja. Segítségét köszönöm!) A körárok átmérője a tanulmányban közölt felszínrajz (PÁRDUCZ 1969A. 37., 3. kép) alapján legalább 7,25 méter volt, de pontos méretet nem tudunk, mivel csak kutatóárokkal ástak rá. A körárok adatai nem szerepelnek Szabó J. Gy. ásatási naplójában. A méreteket az 1:100-as léptékű ásatási térképről vettem. A mélységadatok nem voltak feltüntetve. Az árokkal kapcsolatban több probléma is felmerül. A naplóban az árok bejáratának szélessége 190 cm, míg a térképen mérhető legnagyobb szélessége 120 cm. További problémát vet fel az árok korának megállapítása, mivel a napló szerint: az árkot az 1. sír déli végébe ásták bele. ,A-Z árok feneke magasabb, mini a sírgödöré. Az árokba eső rész üres. Világos tehát, hogy az árok későbbi. " (MNM Rég. Adt. XVIII. 315/1968). Az 1. sírt a Bóna István-Nagy Margit-féle gepida katalógus I. kötetében publikálták: BÓNA-SZABÓ 2002. 240-242. Ha az árok későbbi mint a gepida korra keltezett sír, akkor semmi esetre sem sorolhatjuk a szkíta kori körárkok közé.