A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Gyűjteménytörténet - Kurucz Katalin: Nagyberuházásokat megelőző régészeti feltárások Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 1993-2008 között

figyelembe, sőt emlékezhetünk, hogy olyan szövevényes utat talán egyetlen honi autópálya nyomvonala sem írt le, mint az M3-é. A jelenlegi helyzetet az a 2007-ben kiadott OKM rendelet szabályozza, amely a beruházás nagyságától teszi függővé a régészeti feltárások lebonyolítását, és az 500 M Ft felettieket az újonnan felállított szervezet, a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat hatáskörébe utalja. Az eredeti szándék szerint egy egységesítési törekvés hívta életre ezt a rendeletet, azonban a túlságosan elkapkodott bevezetés nagyon sok egyenetlenséget eredményezett. 5 most nézzük meg az első konkrét esetet megyénkben! A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múzeumok Igazgatósága és az Autópálya Igazgatóság 1993-ban több szerződésben rögzítette az autópálya nyomvonalának 210-303 km szelvények közé eső része terepbejárási, majd feltárási munkáinak részleteit. Mivel a nyomvonal Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye között több esetben áttért egyik megyéből a másikba, a meglehetősen nagy aránytalanság miatt utóbbihoz csak a Nagycserkesz határától kezdődő, tisztán a megyét érintő szakasz került. Ez azt is jelentette, hogy pl. Tiszavasvári határa a Hajdú-Bihar megyei szerződés részét képezte. A terepbejárást 1993 tavaszán és őszén végeztük el. A teljes szakasz terepbejárási jegyzőkönyvét 1994-ben kellett az Autópálya Igazgatóság részére elkészítenünk. A megyéhez tartozó szakaszon a felszíni nyomok alapján regisztrálható volt: 6 halom, 19 közelebbről nem meghatározható őskori, 9 új kőkori, 18 bronzkori, 5 vaskori, 20 császárkori, 1 népvándorlás kori, 2 VIII-IX. századi, 26 Árpád-kori és 8 középkori lelőhely. A fennmaradó, alig több mint másfél tucat lelőhely nem volt korszakolható. A teljes szakaszon összesen 133 lelőhelyet regisztráltunk, ebbe a néhány cseréppel jelzett területtől a markáns telepig minden benne volt. Nem sokkal a terepbejárás megkezdése után kiderült, hogy a nyíregyházi elkerülő szakaszhoz tartozó nyomvonalon az ásatásokat is el kell kezdenünk. Ez azt jelentette, hogy 1993 őszétől 1995 tavaszáig az autópálya nyomvonalának 215-225 km szelvények közötti részén el kellett végeznünk a regisztrált lelőhelyek feltárást. Közérthető megfogalmazásban ez a Polyák-bokor és Császárszállás közé eső szakaszt jelentette. A 10 km-nyi szakaszon a terepbejárás során 19 lelőhelyet rögzítettünk, ebből az első ütemben 5 lelőhelyet jelöltünk ki feltárásra. A Nyíregyháza Polyák-bokor, Bogár tanya (11. számú) lelőhelyen Gáva kultúrához tartozó és VIII-IX. századi telep közel másfélszáz objektumát tártuk fel (ISTVÁNOVITS ET AL. 1997.). Nyíregyháza-Manda bokor (23. számú) lelőhelyen szkíta kori telep több mint 400 objektuma került elő, mellette kelta és Árpád-kori teleprészietet, illetve avar temetőt is megmentettünk (ISTVÁNOVITS 1997., ISTVÁNOVITS 1997A.). A Nyíregyháza-Rozsrétszőlő (25. számú) lelőhelyen új kőkori, bronzkori és Árpád-kori telep maradványai, illetve egy nagyméretű körárok részlete volt megfigyelhető (KURUCZ 1997. 23.).