A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Gyűjteménytörténet - Kurucz Katalin: Nagyberuházásokat megelőző régészeti feltárások Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 1993-2008 között

A Nyíregyháza-Császárszállás, Érpataki főfolyástól keletre lévő (37. számú) lelőhelyen késő bronzkori és császárkori telep hulladékgödreit tártuk fel, a lelőhelyet azonban a mezőgazdasági művelés szinte teljesen tönkretette (ALMÁSSY 1997. 22.). A Nyíregyháza-Császárszállás (39. számú) lelőhelyen kora bronzkori, császárkori és VIII-IX. századi telepnyomok kerültek felszínre (ALMÁSSY 1997A. 69.). Szondázással kutattunk meg néhány lelőhelyet, melyek gyér leletanyaga vagy a műveléssel már elpusztított objektumai nem igényeltek nagyobb lélegzetű feltáró munkát (Nyíregyháza-Polyák-bokor 9., 9/a. lelőhelyek, Manda-bokor 3. lelőhely, Nyíregyháza-Császárszállás 38. lelőhely). A méreteket jellemzi, hogy néhány száz négyzetmétertől több hektárig terjedt az ásatási felületek nagysága (ez annak is következménye volt, hogy a Szabolcs megyei szakasz előkészítése volt a legkezdetlegesebb állapotban, különös tekintettel a kisajátításokra és a zöldkár megtérítésére). Annak ellenére, hogy itt soha nem épült autópálya, régészeti szempontból vegyes érzelmekkel nyilatkozhatunk a munkáról: egyrészt szerencse, hogy néhány nagyon fontos lelőhely a látókörünkbe került és sikerült feltárni, másrészt olyan lelőhelyek is voltak köztük, amelyekről - mivel a kijelölt sávszélességen túl nem lehetett dolgozni - mind a mai napig tudjuk, hogy fontos lenne a teljes feltárásuk. Az autópálya ásatások befejezése után szinte azonnal meg kellett kezdeni az uniós finanszírozású programba tartozó határátkelők kutatását. A PHARE program keretében tervezett, szabvány szerint 4 hektárnyi területen elhelyezkedő határállomások közül megyénkből Beregsurány (1995-1996) (JAM Adattár 97.16.), Csengersima (1998-1999) (ALMÁSSY-ISTVÁNOVITS 1998., ALMÁSSY-ISTVÁNOVITS 1999.), Vállaj (2002-2003) (ALMÁSSY-ISTVÁNOVITS 2002.), Barabás és Lónya (2006) területén folytak kisebb-nagyobb feltárások. Ezek közül talán csak a barabási és a lónyai tekinthető régészetileg indifferensnek, a másik három határátkelőnél több éves, intenzív kutatómunka folyt jelentős szakmai-tudományos eredménnyel és a csengersimai átkelő feltárása során az az ideális körülmény alakult ki, hogy a határ két oldalán esetenként egyszerre folyt a feltáró munka a szatmárnémeti kollégákkal (ennek minden szakmai előnyét és hasznát is élvezve). Beregsurányban a Barátságkert területére esett a határátkelő bővítése, ahol Csallány Dezső 1965-1969 között már ásott, így lehetőség teremtődött az akkor feltárt fazekaskemencék hitelesítésére. Csengersimán három korszak emlékanyagát lehetett elkülöníteni, ebből különösen markáns volt a bronzkori és császárkori leletanyag. Előbbihez a Felsőszőcs és az Ottomány kultúra telepe, az utóbbihoz egy korai, I—II. századi, illetve egy késői császárkori telep sorolható. A késői telepen talált 6 fazekaskemence egyúttal az egykori, Csallány Dezső által Beregsurányban feltárt fazekastelep hitelesítésére is alkalmas. Az utolsó, régészetileg megfogható korszak, a VIII-IX. századi telep jóval szerényebb leletanyaggal volt jelen a területen. Összesen közel kétezer objektumot tártak fel a kollégák, ami az ásatás méretére is enged következtetni. Vállajon középső és késő újkőkori telep több mint 200 objektuma került elő, köztük 2 temetkezéssel, benne kagyló- és márványgyöngyökkel. Előkerült egy spondylus karperec darabja is (MAKKAY 2002.). A 90-es évek végén még egy jelentősebb régészeti program valósult meg: a nyíregyházi TESCO áruház területének kutatása 1997 őszén és 1998 nyarán. 1997 tavaszán jelentkezett a leendő TESCO áruház beruházója, és kezdtük meg a tárgyalásokat. Mivel a terület régészeti szempontból teljesen ismeretlen volt, sikerült egy előzetes szondázó ásatásról megegyeznünk, így vállaltuk, hogy 3 hét alatt nyilatkozunk a terület régészeti érintettségéről. A szondázást 1997 novemberében végeztük el, eredményeként leírtuk, hogy késő bronzkori és Árpád-kori telep van a területen.