A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Művészettörténet - Terdik Szilveszter: A máriapócsi kegytemplom építésére és belső díszítésére vonatkozó, eddig ismeretlen források

11. kép Balázsfalva, a székesegyház ikonosztáza, a déli diakónusi kapu fölötti párkány Fig. 11 Balázsfalva, iconostas of the cathedral, cornice above the south diaconal gate sárkány), valamint a képek és ajtók fölötti lunettákban, ahol angyalfejek, félmeztelen szirének sem ritkák, míg ez utóbbiak a máriapócsi együttesről teljesen hiányoznak (11-12. kép). A kisebb képsorokat tagoló oszlopok, valamint a párkányokon ismétlődő, közös tőből fakadó hármas rozetták, a képek alá helyezett virágfüzérek mind a három helyen egyeznek. Fontos szerkezeti egyezés, amely a XVII. századtól kezdve a balkáni ikonosztázok sajátos szerkezeti megoldásának számít, hogy az alsó, ún. alapképsor kialakításakor a kép fölé egy faragásokkal díszített lunetta is kerül (ezeket kemeriának hívják újgörögül), az ikonok alá pedig szintén faragásokkal díszített téglány alakú mezőt is helyeznek (ketabedes) (13-14. kép).

17 Sajnos ezek Máriapócson már nem figyelhetők meg, mivel 1896-ban az alapképeket kicserélték, az eredetieknél jóval nagyobb képeket helyezve be az állványzatba, eltávolítva mind a lunetta, mind a képek alatti mezők faragványait. Az 1940-es években további csonkítást eredményezett a kegykép áthelyezése, mert az ennek következében megnyúlt arányú 13. kép Balázsfalva, a székesegyház ikonosztáza, Krisztus és Nagy Szent Bazil főpap alapkép Fig. 13 Balázsfalva, iconostas of the cathedral, main icons of Christ and prelate St Basil the Great 17 Erről és görög elnevezéseikről: NIKOMANOS 1997. 293. 12. kép Körösrév, ikonosztáz, az északi diakónusi kapu fölötti faragványok Fig. 12 Körösrév, iconostas, carvings above the north diaconal gate