A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)
Művészettörténet - Terdik Szilveszter: A máriapócsi kegytemplom építésére és belső díszítésére vonatkozó, eddig ismeretlen források
királyi ajtóhoz kívánták igazítani a diakónusi kapukat, további faragott elemeket távolítva el a diakónusi ajtók fölül is. Történeti adatok hiányában nem tudni, hogy Konsztantinosz mester meddig maradt Magyarországon. Máriapócsi szerződése alapján úgy tűnik, hogy segédeit a helyszínen toborozta, így lehet, hogy a műhely szó használata is túlzás. Nem zárható ki az sem, hogy Balázsfalván és Nagyváradon más mesterek is dolgoztak, mivel ezeken a példákon részletgazdagabb formanyelvet alkalmaztak, mint Máriapócson. Elképzelhető, hogy már nem is Konsztantinosz volt a vezető mester, de az sem zárható ki, hogy az itteni megrendelők igényei ösztönözték a gazdagabb formahasználatot. További kutatásokat igényel annak vizsgálata, hogy 1748 előtt Konsztantinosz hol dolgozott a Balkánon, de azt is jó lenne tudni, hogy a nagy görög katolikus megrendelések után mikor hagyta el az országot. Nem zárható ki, hogy ugyanez a műhely/ mester dolgozott a brassói bolgárszegi ortodox templom Krisztus mennybemenetele tiszteletére szentelt oldalkápolnájában is. Az 1752-ben elkészült kápolna ikonosztázának faragójára utaló forrás nem maradt fönn, csak a festőjét említik név szerint (PORUMB 2003. 36. 78-79. kép), de a faragás stílusa alapján nagyon közeli kapcsolatot mutat a balázsfalvi együttessel. A balkáni emlékanyagban szoros stiláris rokonságot mutat ezzel az emlékcsoporttal a Bukaresthez közeli Balamuci monostor templomának hasonló motívumkincsből építkező, bár jóval szerényebb formátumú ikonosztáza (1750-es évek). 18 Későbbi lehet, de motívumkincsében - mint például az oromzati sárkányok vagy az alapképek alatti dekoratív mezőkben szereplő griff párok - rokonságot mutat még a bukaresti Leordeni templomban található ikonosztázzal is, 19 ezért nem zárható ki, hogy ennek a műhelynek késői kisugárzásáról van szó. 14. kép Körösrév, ikonosztáz, Istenszülő és Szent Miklós alapkép Fig. 14 Körösrév, iconostas, main icons of Theotokos and St Nicholas 4.2 Egy különös motívum, az oromzati sárkányok A tárgyalt három görög katolikus ikonosztázt borító dekoráció nagyon gazdag és változatos, a továbbiakban csak a legszembetűnőbb elemre, az oromzati kereszt alatt tekeredő sárkányokra térek ki (15-16. kép). A templom 1752-re épült meg (GHIKA-BUDESTI 1936. 49., PÄNOIU 1975. 32-33. - de itt 1732-re datálják, ami talán nyomdahiba lehet). Az ikonosztázt ismertető kutatók a XVIII. századra datálják az együttest, párhuzamként a Pantelimon monostor 1750 után készített ikonosztázát hozzák (DUMITRESCU-CRETEANU 1964. 295-306.). Szerintem mindkét együttes azonos előképre vezethető vissza.
