A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Helytörténet - Bona Bernadett - Páll István: Szikvízüzem a Sóstói Múzeumfaluban

13. kép / Fig. 13 Nyírvidék XXIV: 33. 1903. augusztus 16. 5., XXIV: 34. 1903. augusztus 23. 7., XXIV: 35. 1903. augusztus 30. 7. sága jelzi, hogy a termék bevált, keresett, köztudatban van, „él és létezik", elérhető az ára, fejlődése nem mindennapos, így nincs szükség sorozatos reklámra, közleményre vagy egyéb hirdetésre. Kivételt képezett a szintén szikvízgyárosok által gyártott „Klára víz", illetve a „szántói savanyúvíz " hirdetése. Valamennyi ásványvíz Harmatvíz, Kristály, Csillaghegyi, Margitszigeti vagy a két fentebb említett termék az úgynevezett asztali vagy üdítő víz kategóriába tartozott, s ún. „kengyelzáras" (mostanság „csatos üvegnek" nevezzük) üvegekben került forgalomba (KOZMA 1948. 14.). A „Klára víz" gyártásának megkezdését kétszer jelentették meg az újságban (19. kép), majd egy információkban gazdag, képes reklámhirdetést 17 alkalommal (20. kép), majd egy információkat alig tartalmazó hirdetést 11 alkalommal (21. kép). Az új, ismeretlen terméknek tehát gyakori reklámra volt szüksége, és még ekkor is kérdéses, hogy a gyártóknak nyereséges volt-e a vállalkozás vagy sem. Egy biztos, a „Klára vízről" a szikvízgyárosok értesítésében olvashatunk hat évvel később is (26. kép). A „szántói savanyúvízről" szóló hirdetések 5 alkalommal láttak napvilágot (24. kép). Ezen termékek tehát sokkal több reklámot, hirdetést igényeltek, hiába kerültek ugyanannyiba, mint a szikvíz vagy a szódavíz, amelynek oka a piacra kerülésük, az ismeretlen termék iránti bizalmatlanság lehetett. 16. kép / Fig. 16 Nyírvidék XXVIII: 2. 1907. január 13. 6., XXVIII: 3. 1907. január 20. 6.