A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)
Helytörténet - Bona Bernadett - Páll István: Szikvízüzem a Sóstói Múzeumfaluban
17. kép / Fig. 17 Nyírvidék XXWlll: 13. 1907. március 31.11., XXVIII: 14. 1907. április 7. 6., XXVIII: 15. 1907. április 14. 7., XXVIII: 16. 1907. április 21. 11., XXVIII: 17. 1907. április 28. 6., XXVIII: 18. 1907. május 5. 8. A hirdetés típusa és tartalma A Nyírvidékben 24 alkalommal jelent meg különböző információt hordozó hirdetés, amelyek közül 3 közlemény, 4 közlemény és reklám, tehát reklámnak minősülő elemeket is tartalmazott, 2 reklám, 15 magánhirdetés típusú. A közlemények mind a három esetben áremelkedésről és azok okairól szólnak, amelyeket több szikvízgyáros jelentetett meg 1889-ben (8. kép), 1917-ben (26. kép) és 1918ban (27. kép). Nevüket a közlemények végén minden esetben feltüntették. A nyíregyházi szikvízgyárosok tehát fenntartot18. kép / Fig. 18 Nyírvidék XXVIII: 41. 1907. október 13. 5., XXVIII: 42. 1907. október 20. 5. 19. kép / Fig. 19 Nyírvidék XXXII: 25. 1911. június 18. 8., XXXII: 26. 1911. június 25. 16. ták a kapcsolatot, és feltételezhető, hogy egyesületet, kartellt hoztak létre, amelyre az említett közlemények szolgálnak bizonyítékul. A közlemények megjelenési ideje között azonban 27 olyan év telt el, amely években nem jelentek meg ilyen közös közlemények. Mi lehetett ennek az oka? Felbomlottak a szövetségek? Versenyhelyzet alakult ki? Mindezt a két időszak között megjelent reklámok és reklámmal is kiegészített közlemények igazolhatják, amelyeket magánszemélyek jelentettek meg az újságban. Természetesen ezek nem teljes értékű bizonyítékok, a válasz megadásához a kutatás kiterjesztésére van szükség, amely során más forrásokhoz kell majd nyúlnunk. Mindezek ellenére az említett közlemények arra engednek következtetni, hogy a szikvízgyárosok számára bizonyos időszakokban és okok miatt fontos volt, hogy a vevőközönség tudomására hozzák a várható áremelkedést és annak okát. Ez kínáló és vevő közti kölcsönös függőségi kapcsolatot mutat. Hiszen a közleményekkel felkészítették a vásárlókat a kellemetlenségekre, és okot adtak annak megértésére. A szóda, a szikvíz nem volt luxuscikk, olcsó mivoltából és nélkülözhetetlenségéből adódóan nem tehette meg a szikvízgyáros, hogy a vevők megértésével nem törődve