A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Helytörténet - Ulrich Attila: Egy nemesi karrier a XVIII. század elején - A birtokszerző „üzletember", jóbaházi Dőry László

alatti pénzügyi problémák miatt terményben, állatban fizetett.

5 Sokkal több pénzzel kecsegtetett a Pongrácz Zsuzsannával kötött egyezség. Azzal bízták meg ugyanis, hogy a Kisfaludy Mózesnél lévő 8100 Ft adósságot szerezze vissza. Siker esetén az asszony csak 4500 Ft-ot kért, a többi László markát ütötte volna. 1708 márciusában Újvári András kereste fel ágensünket, hogy szerezze viszsza 2297 Ft kintlévőségét. 0 siker esetén csak 1000 Ft-ot kért vissza. Ez év júniusában gróf Czobor Márk akarta visszaszerezni 4000 Ft-os kölcsönét (MOL P 105. 4. csomó 1708.). 1710-ben gróf gersei Pethő Mihály hálálta meg Dőry segítségét azzal, hogy bécsi ügyeinek intézésével az ágenst bízta meg évi 150 REt és egy átalag tokaji aszú fizetéssel. A gróf hálájának alapja az volt, hogy Dőry László szerzett neki 20.000 Ft kölcsönt... (MOL P 105. 4. csomó 1710.). Nagy hasznot hozott „a konyhára" - ezt később érzékelni fogjuk - a szerbekkel (rácokkal) való jó kapcsolat is. 1708. július 18-án Jaksics Illés rác kapitány hálálkodott Dőrynek egész megmaradt serege nevében azért, mert sikerült az ágensnek elintéznie zsoldjuk kifizetését. Rögtön meg is ígérték, hogy hálából évi 12 Ft-ot adnak neki, de ha a sereg 150 fős lesz, akkor 18-at, ha 200 fő felett, 24-et. A rác kapcsolat a Tevel-zombai uradalom újjáépítésénél kamatoztatta magát. Történetünk 1701 -ben új fordulatot vett. Ebben az évben a későbbi Tolna vármegyei Dőry uradalom szempontjából két igen fontos esemény történt. 1701-ben I. Lipót Monasserly (Monaszterly) János rác ezredesnek hűséges szolgálataiért, 10.800 Ft ellenében a Tolna vármegyei Puszta Pél, Kemecsén (Kömöcsin), Tevel, Kisdorog, Ravacsin, Zomba, Kaponya, Pakos, Kajmánd, Szentgál, Ladomány, Szárazd helységeket (pusztákat) adományozta. Ekkor már Dőrynek és feleségének, aki régebben ismerhette a Monasterly családot, 1162 Ft-nyi része volt az uradalomban. A másik szál a Pakosi Pakszi (Paksi, Paxi) család öröklésének ügye. Azt ugyan nem tudjuk, milyen módon tartozott a mi Lászlónk az örökösök közé, de tény, hogy az akkor már Szabolcs megyébe átköltözött Paksiak Jármy Lászlót bízták meg örökségük védelmével. Jármy pedig a szintén rokon Daróczy Istvánhoz - akkori Tolna vármegyei alispánhoz - fordult segítségért. Daróczy nemcsak mint megbízott, hanem kölcsönző is szerepet játszott ebben az ügyben, ő pénzelte ugyanis a Paksi pert. Befolyását is bevetette az ügy megnyerése érekében. Ez azonban kevésnek bizonyult a Fiath János - Meskó Ádám - Gastya András uzsorás hármashoz képest. Ok hárman - kiegészülve Dőry Lászlóval - ütőképes csapatot alkottak, pénzkölcsönzésből és a pusztán hagyott birtokok felvásárlásából éltek. így használták ki a Monaszterly család pénzzavarát és a Paksiak távolságát, pénztelenségét is (MOL P 105 4. csomó, 1701). 1703-ban Daróczy alispáni minőségében Dőry részére két hivatalos levelet állított ki. Mindkettő július 5-én kelt. Az egyikből megtudhatjuk, hogy a Monaszterly család 7000 Ft kölcsönt vett fel a Dőry László által képviselt Fiath János, Gastya András, Meskó Ádám hármastól, amiért cserébe az I. Lipóttól kapott 12 Tolna vármegyei pusztát adta. A másik levélből kiderül, hogy Daróczy a Meskónak való tartozása miatt a Paksi örökséget (Bikácsot, Uzdot, Borgyát és Hódost) Dőry Lászlónak engedte át azért, „hogy idegen kézbe ne kerüljenek". Ennek előzménye lehetett, amikor Jármi elérte a Fiskusnál, hogy 32.000 Ft lefizetése ellenében a Tolna és Solt vármegyékben fekvő Paksi örökséget megkaphatják, mivel azonban nem volt pénzük, 17.691 Ft-ot Daróczytól kértek kölcsön. Úgy látszik azonban, ennyi pénze Daróczynak sem volt. (MOL P 105 4. csomó, 1703.). Hogy jobban érthető legyen, milyen tranzakciókat bonyolított le a Döry-Meskó-FiathGastya négyes, arra legyen elég egy példa. 1702. szeptember 8-án Meskó levelet írt Dőrynek, amelyben lényegében felvázolt egy tervet. Ennek alapjairól korábban Lászlót már tájékoztathatta. Az alapszituáció: Dőry László tartozott Macskássy Péternek, fizetni azonban nem tudott. Tudták Évente 60 köböl zabot, 6 szekér szénát, 1 mázsa vajat, 1 átányt és 12 akó bort kellett Dőrynek szállítania Bécsbe. Úgy látszik azonban, hogy a grófnő pénzzavarral küzdött, mivel 1708. június 1-én 2000 RFt-ot kért kölcsön Dőrytől.