A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Néprajz - Ratkó Lujza: A nyírbátori cigányság viselete a XX. század első évtizedeiben

befejezése előtt, félkészen hordaná. Ugyanakkor nagy valószínűséggel az is kizárható, hogy mástól kapta volna adományként, mivel rendszerint a kopott, viseltes, már nem hordott ruhákat adták oda a szegényebbeknek, semmiképpen nem egy új, még be sem fejezett darabot. Mindenesetre egy ilyen kötény viselését mind a paraszti, mind a polgári öltözködési normák és esztétikai elvárások szem­pontjából csak igénytelenségként lehet értékelni - olyan szokatlan jelenségként, amely hasonló szi­tuációban a nem cigányok körében még a legszegényebbeknél sem igen fordult volna elő. A derékon kötődő régiesebb félköténnyel szemben az újabb divatú, a felsőtestet is takaró egészkötény mindössze egyetlen képen tűnik fel egy fiatalabb nő viseletében (11. kép). Az egyszí­nű, sötétebb árnyalatú anyagból varrott, egyszerű szabásvonalú kötő alját és felső részének széleit sötét csipke szegélyezi. Jobb oldalán rávarrott zseb. Ebből a kötényruhaszerű fazonból a fotóanyag egészében is csak néhány található. Ezek mindegyike, miként itt is, a szűkebb, polgárias szoknyá­val fordul elő. Felső A fotó gyűjtemény egészében nagyon sokféle, különböző, változatos fazonú női blúz látha­tó. Mivel a legtöbbet a szoknyába behúzva viselik, ezért sok esetben nehéz a szabásvonalukat meg­állapítani, mégis nagy általánosságban három alaptípusuk körvonalazódik: egy egyenes szabású, egy karcsúsított és egy bő szabású, lefelé bővülő típus. Az egyenes szabású blúzokat kivétel nélkül szoknyába behúzva hordják, ezért csak kilátszó részük alapján lehet fazonjukra következtetni. A ci­gány képeken ebből van a legtöbb (pl. a 4. kép és a 9. képen a pöttyös blúz). Jóval kevesebb a de­rék vonalához igazított, karcsúsított blúz, amit rendszerint a szoknya fölött viselnek (3. és 20. kép, a 14. képen az asszony blúza, és talán ilyen a 22. képen látható szép felső, amelyet a szoknyába be­húzva visel a nagylány). Végül ugyancsak néhány darab található a mell fölött elvágott, bő szabá­sú, ráncolt fazonból, amelyet szintén mindig a szoknyán kívül hordtak (2., 11-12. kép és a 16. ké­pen a jobb szélső asszony blúza).' 1 A blúzok anyaga gyakran megegyezik a szoknyáéval, de attól különböző, rendszerint pety­tyes vagy egyéb apró mintás, illetve csíkos vagy egyszínű anyag is lehet. A blúzok túlnyomó több­sége, akár mintás, akár minta nélküli, világos színű, több esetben valószínűleg fehér. Sötétebb ár­nyalat, ami a fekete-fehér fotókon a színesnek felel meg, sokkal ritkább. A képek alapján csak fel­tételezhető, hogy a blúzok vékonyabb bolti vászonból, kartonhoz hasonló kelmékből készültek. A felsők mindegyike hosszú ujjú. Az ujj szabása lehet egyszerű, egyenes vonalú, enyhén ráncolt vagy egészen bő is. Gyakori, hogy csuklóban a blúz anyagából varrt széles, olykor kettős fodor díszíti. Több képen is előfordul, hogy a blúz mandzsettáját vagy gumírozott, fodros végét a csukló fölé, könyök alá feltolva viselik (4., 6-7. és 22. kép). A blúzok szinte kimeríthetetlen vál­tozatosságát a fodrok, díszszalagok, esetleg csipkék, a mellrészhez varrt betétek, piék és a különfé­le szabású gallérok adják. A legegyszerűbbek a gallér nélküli vagy keskeny állógalléros fazonok, amelyek szorosan követik a nyak vonalát (pl. a 9. és 16. képen a gyermeket tartó asszonyok blúza). Előfordul az is, hogy az ilyen nyak köré szorosabban vagy válltól vállig húzódó szélesebb félkör­ben madeirát vagy csipkét varrnak, ami a gombolás mentén függőlegesen is folytatódhat (9. és 10. képen a két pöttyös blúz). Találunk még fekvő vagy álló fodorgallért (9. és 22. kép), nagyobb leke­rekített gallért (4. kép) vagy szögletes (15. kép), olykor már a vállat is fedő (19. kép) vagy egye­nesen, a vállra varrt gallérokat is (11. kép). A 23. képen érdekesen díszített blúzt láthatunk: a szög­letes szabású gallér fölé, illetve a mandzsetta alá egy sötétebb színárnyalatú, feltehetően színes fo­dor került. Ilyen külön felgombolható nyakfodorra a képanyag egészében is találunk példát, de A már említett nyírségi falvakban ezt a fajta blúzt lizsérnek vagy lizsernek hívták (RATKÓ 1996. 286-287.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom