A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Néprajz - Kiss Lajos: A Rétköz népi építkezése

elrekesztették fallal, ugy hogy a kémény alá csak a falba kihagyott ajtón lehetett menni, akkor a pitvar hátulsó részét füstháznak nevezték. A pitvarból egyik felé a kamrába, másik felé a szobába mehetünk. A kamra mindig kisebb, mint a szoba. Itt állt szuszokban vagy zsákban a rozs, búza, árpa, köles, liszt, szalonna, zsír, sódar. Paszabon füstölés után hordóba tették a szalonnát, fából való tetejét belakatolták. Első kapáláskor (jun.) pondrós volt. A kamrában találjuk meg a kenyeret gúzzsal felkötött rácson, a sütőlapátot, teknőt, szitát, szakajtókosarat. Újabban, mióta gyékény nem terem, fatálba szakajtják a kenyeret. Sorba vannak felaggatva a nyárfából készült fatálak. Itt van a rosta, balta, kapa, ásó, lánc, meg a tojásos kupulyka is, amit hidegben bevisznek a szobába. Itt látjuk a szennyes ruhát is rúdra felhányva. A szobába lépve az ajtó mellett találjuk a boglyakemencét. Csonka kúp alakú. Más formájút a múltban sem ismertek. Alapját ugy készítették, hogy csak a kemencét körülvevő padkát rakták vályogból, a közepét földdel hordták meg és bunkózták le. Radon nyert értesülés szerint a padka sokszor nem vályogból rakott, hanem rövid oszlopok vannak leütve a földbe és befonva vesszővel, amit aztán betapasztottak. Ezután hordták bele a földet, amit lebunkóztak a tetejére hordott torockával együtt. A torocka fölé pelyvás sárt tapasztottak, ruhaverő sulyokkal lepüfölték, szinte fényes volt. Olyan simára kiégett, mint a vastégla. A meleget a torocka tartotta. A vízimértéket tányérban víz helyettesítette. A kemence fenekét négyszögletes cserépből (32 darab kell hozzá) 1885-től rakják. A boglyakemencének nádlészából volt a váza, melyben három erős fűzfa abroncs volt. A vázat a padkára ráállították, a tövénél kis cövekek tartják az abroncsot, a torok irányában volt a második amit a suttorok fához kötnek, a harmadik fönt a tetején, rajta fa darabok. A legtöbb sár a suttorkon, meg a kemence tetején van. Polyvás anyagot simább sárral kívül három ujjnyi vastagon, belül törekes sárral két ujjnyi vastagon be kenik, amit pálcával két nap múlva körültekertek, hogy a sár megálljon rajta. Jó tenyérnyi vastagnak kell lenni a kemence falának. Cigány vagy cigányasszony készíti. A jó készítésű kemence 10 évig eltart, a rossz mihamarabb megrepedezik. A 60-as évek után napraforgógóróból csinálták a kemence vázát. 3 kéve kellett hozzá. Ha kész volt és megszikkadt, tüzeltek bele és bemázolták. A tüzelés mindig a pitvarból történik. A siket kemencét, mely nem melegít mivel nem jó földből való, elbontják. A kemencébe először krumplit sütnek, meg lapcsánkát. A kemence száját kellő magasra kell hagyni, nagyobb kenyér sül benne, az alacsony feltöri a haját. A kemencét télen melegítésre, azon kívül egészében kenyérsütésre használják. Melegítés céljából kétszer fűtötték be a kemencét napjában náddal: jókor reggel és délután. Kenyérsütéskor tudni kell, hány dugat (egy dugat = fél ölecske) égjen el benne váltogatva hol egyik, hol másik oldalában, amikor jó tüzes. Ha a permetvízből kivett szívanóval a kemence fenekét végighúzogatják és szikrázik, akkor már lehet vetni a kenyeret. Kalácssütéskor pedig fél marék búzakorpát vetnek be, mely ha lángra lobban, tovább nem fűtik. A kemencék nagysága a család és cselédség száma szerint változik s ahhoz képest sütnek benne 4—6, 9, 11, 13 kenyeret. Sütnek még benne lángost, lepényt (= kis kenyér) vakarót, pogácsát, kalácsot, kásás bélest, bobájkát, görhemálét káposztalevélen, tököt, hurkát, kolbászt, pecsenyét és halat tepsiben hasurára téve. És amit először kellett volna említenem krumplit. Ezelőtt a lovakat sült krumplival hizlalták ki eladásra, abrak nélkül meg tavaszi szántásra. Két ló egy vékát evett meg és gabona szalmát. De adták azt sertésnek is, sőt az ember is jóízűen fogyasztotta. Aztán pergeltek a kemencében toroskáposztát. Főztek a kemencében töltött káposztát, paszulyt. Szárítanak benne vizes tűzrevalót és őrölnivaló tengerit. A kemence tetején szárad a gerjesztő, a vizes ruha, ide teszik fel a sült tököt, meg a málét éjszakára. A kemence torkán van a macska pihenőhelye, itt szárad a lábbeli, a kapca és régen itt állott, kis fa katulyában a kénesgyufa. Mondják, hogy volt olyan széles torok is, ahol a gyermek