A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Néprajz - Kiss Lajos: A Rétköz népi építkezése

állott. Komoron is így történt 1881-ben is, amikor a lakosok holmijukat a padlásra hordták fel, maguk emelkedetebb helyre húzódtak. Hátránya, hogy egérfészek volt, mert a fal kikerülhetetlen üregeibe beleveszi magát. A legrégibb paticsfalu ház Komoróban maradt meg, gerendájába bevésve 1785 évszám. A mereglye fal a paticshoz hasonlóan tölgyfa ágasokon állott, de az ágasok közös 10-15 cm távolságra vékonyabb hasogatott fűz, rakottya karók voltak a sövényfonás helyett és azt verték be szalmával kevert, vagy törekes sárral. Ha megszáradt, polyvás sárral mázolták be. Tuzséron, Radon, Litkén volt sok mereglye fal. Manapság már összetévesztik a sövényfonással, valószínűleg mert ezt már nem alkalmazzák, és sokan a mereglyét mondják paticsnak. A rakott falu háznak sincs fundamentuma. Letisztálják a földet és arra rakják a szalmás sarat. Ezt ugy állítják elő, hogy a földet szárazon összetörik, törekkel leszórják és kapával összevágják. Aztán vízzel meglocsolják és lábal összetapossák, míg csak olyan nem lesz, mint a jó kidolgozott tészta. Mielőtt felraknák kapával megvágják. Csinálják úgyis, hogy először annyi vizet locsolnak a földre, amennyit elivott, azután túrják be szalmával. Ahol jószág volt, ott lóval vagy ökörrel is megvágatják. Furikban hordják a helyszínre, hol háromágú vasvillával rakják egymásra D/2-2 sukk szélesen. A rakott falat három ízben rakják fel. Első sorban olyan magasat raknak, mint amilyen magas az ablak párkánya, vagyis derékig. Két-három heti száradás után másodízben annyit raknak rá, mint az ablak felső része. Harmadszor, pedig a fal teljes magasságáig, amikor már benne volt a sárgerenda a többi gerendákkal együtt. Aki maga csinálta, apródonként 2 méterenként rakja, mely soká tart. A kész falat, ha domború, simára lefaragják, ha üreges, kiegyenlítik. Megyeren, Litkén, Halászban legtöbb ház rakott falu, de Bérceién és Komoróban is sok van. Dombrádon 1800tól ismerik, de alá követ 1890 óta raknak, mit Szentesről, Kis Géresről hoznak. Fundamentumot 1900 óta csinálnak, mióta bodrogkeresztúri kővel rakják ki az alapot. Régen csak földesúr házának volt fundamentuma. A vályogfal kevésbé volt kedvelt a Rétközön. Demecserből van adatunk, hogy a régi házak vályogból épültek. Csak a tehetősebbek építkeztek vályogból. Dombrádon 1830-tól ismerik, hol az alapba kenderkócot tettek a nedvesség ellen, Bérceién 1835, Halászban 1872 óta van. Bújon nem volt, Litkén se szerették. A vályogfalu háznak fundamentuma volt és kőműves rakta legtöbbször. A vert fal újabb keletű a Rétközön. 1880-as években kezdődött. Demecseren egyidős a rakott fallal. 12 coll széles deszka közé törekes, apró szalmás száraz földet tesznek és tömőfával betömik, előbb azonban vízzel meglocsolják, hogy nyirkos legyen. A deszkák összeszorítására drugárfákat állítanak le kívül belül, melyeket feljebb összekötöttek. Naponként egy sort vernek így. Új sor előtt az oszlopokat megtágítják és feljebb veszik a deszkákat. Bujon kedvelték, Halászban, Litkén ritkán csinálták. Kéken is újság volt, akik csinálták, úgy csinálták, mint az ibrányiak. A legkisebb ház szoba pitvarból állott. A zsellérek építettek ilyet maguknak. Szegény helyen a pad a kamra, itt helyezték el a lisztet, szalonnát, napraforgót és mindent, ami a kamrában áll. Amit nem vihettek a szobában helyeztek el. A kamra már toldás. Egy kicsit tehetősebb épített kamrát. Az egyszobás házat egyvégű háznak hívják. Külön kamrát ritkán építettek. A kamra néha külön bejáratú, nem a pitvarból nyílik. Ha szaporodott a család, a kamrát szobának alakították át és ragasztottak hozzá újból kamrát. A két szobás házat kétvégünek mondják. A családfő annak a gyerekének adta a házat, amelyiknek akarta, mégis az volt szokásban, hogy a legkisebbé lett, a többi gyerek elment hazulról. Kéken az utcára néző szoba a felső-, az udvari az alsóház. Olyan kétszobás ház, amit a maguk kényelmére építettek, alig volt, 2-3 egy faluban; jobb módot jelentett. Uraknál volt csak tisztaszoba, parasztoknál a 60-as évektől jött szokásba. Megyeren kétvégű ház nem épült egyszerre, Paszabon 1890 óta van.