A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Néprajz - Dám László: Széljegyzetek Kiss Lajos: a Rétköz népi építkezése c. tanulmányához

Széljegyzetek Kiss Lajos: a Rétköz népi építkezése c. tanulmányához Dám László A Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Fióklevéltára Kiss Lajosnak, a nyíregyházi múzeum egykori igazgatójának hagyatékában őriz egy kéziratot (XVI/73.1-19), amelyben a szerző rétközi építészeti kutatásainak eredményeit foglalja össze. A tanulmány egy kis részét, pl. a tűzhelyekről szóló részt közölte ugyan (Kiss 1932. 1-10.), és adatait fölhasználta más írásaiban is (KISS 1936. 256-276., Kiss 1954. 329-373., KISS 1961. ), de teljes terjedelmében soha nem látott napvilágot. Pedig ez az egyetlen olyan feldolgozás, amely a Rétköz népi építészeti hagyományait a teljesség igényével mutatja be. Maga írta, hogy 1930-ban a Néprajzi Társaságban vetítőképes előadást tartott a Rétköz népi építkezéséről (Kiss 1961. 7.), s a kézirat valószínűleg ebből az alkalomból készült. A kéziratban található beszúrások, kiegészítések és kihúzások arra utalnak, hogy Kiss Lajos ebből a témából több előadást is tarthatott. A javítások következtében néhány helyen ismétlések, utalások találhatók, amelyek azonban nem zavaróak. A kézirat közreadásánál arra törekedtem, hogy abban semmiféle változtatást ne tegyek, ezért ezeket a módosításokat is meghagytam. A kézirat mellett a Hódmezővásárhelyi Fióklevéltár még két fontos és ma már nagyjelentőségű forrásanyagnak számító dokumentumot őriz, a „Különböző községek házainak alaprajzai" (XVI-68/1-28.) és a „Rétközi házak fényképei" (XVI-28/1-23.) címűeket. A feldolgozás során felmerült bennem az alaprajz-gyűjtemény közzétételének gondolata is, ezek azonban olyan mértékű kiegészítésre szorulnának, hogy azt a hitelesség feladása nélkül nem lehetne megoldani. A legtöbb esetben maga Kiss Lajos is számos kérdést, kérdőjelet írt a rajzok mellé, utalva arra, hogy az ő számára sem volt minden részlet tisztázott. Ez felveti annak lehetőségét, hogy a felméréseket - legalábbis azok egy részét - nem ő végezte. Ettől azonban a forrás megfelelő kritikával a kutatás számára jól hasznosítható, de semmiképpen sem publikálható. A fényképgyűjtemény azonban igen nagy forrásértékű, hiszen az ott található épületek csaknem kivétel nélkül még a XIX. század népi építészeti gyakorlatát tükrözik. Sajnos az alaprajzok és a fényképek nem ugyanazon épületekről készültek, így megfelelő feliratok nélkül nehezen azonosíthatók. Míg a rajzokon feltüntették a helységet, s csaknem minden esetben a tulajdonos nevét is, a fényképek többségéről mindez hiányzik, csak a település nevét ismerjük. A forrásban található 77 fénykép közül 42 technikailag is megfelelő és közölhető, a többi vagy életlen, vagy a laboratóriumi munka során megsérült. Több olyan kép van, amelyek a 24x36 mm-es film egyszerű másolatai, de a rajtuk található felvétel nagyításban is szerepel az anyagban. A fényképek mellett mindössze 17 esetben találunk feljegyzést, amely a kép témájára vagy az épület tulajdonosára utal. Ha ezek a most publikált anyagban is szerepelnek, minden esetben az eredeti képaláírást használjuk. Más esetben magam adtam képfeliratot azzal a meggondolással, hogy a témában nem jártas olvasó is kaphasson némi eligazítást a felvétel tárgyát illetően. NyJAME L. 2008. 379-384. 379