A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)
Régészet - Jakab Attila: Égetőkemencék az európai régészeti anyagban
Égetőkemencék az európai régészeti anyagban Jakab Attila Előző cikkeimben a téglavetéssel, illetve a téglaégető kemencékkel kapcsolatos néprajzi és írott forrásokat tekintettem át (JAKAB 2005., JAKAB 2007.). Jelen tanulmányomban az európai középkori anyagot mutatom be.' Mielőtt erre rátérnék, meg kell magyaráznom, miért használtam az óvatos „égetőkemencék" kifejezést a címben. A téglaégető kemencék vizsgálatának hatalmas irodalma van külföldön. Ezeket olvasva kitűnik, hogy az ott előkerülő objektumok között előfordul több olyan, amelyik szerkezetileg megegyezik vagy legalábbis nagyon hasonlít a Magyarországon előkerülő téglaégető kemencékhez. Ezekben azonban nem falazótéglát, hanem mozaik-padlótéglát vagy tetőcserepet égettek. Ezeknek a készítési menete megegyezett a tégláéval, csak a vetőforma amelybe a nyersanyag került - volt más. A viszonylag hasonló alak és méret azt eredményezte, hogy a kiégetés menete is azonos volt, illetve azonos szerkezetű égetőben történt. Ennek megfelelően a párhuzamok keresésénél a padlótégla és a tetőcserép égető kemencéket is bevontam a vizsgálatba. Az összegyűjtött példák közül elsősorban azokat mutatom be, amelyekről rajzzal is rendelkezem. A középkori téglaégető kemencékkel kapcsolatban legutóbb Lucia Tonezzer, svájci kutatónő összegezte ismereteinket. Alapos tanulmányában sok olyan példát idéz, melyekhez jómagam nem tudtam hozzáférni. Ezért a továbbiakban sokszor fogok idézni munkájából (TONEZZER 2002. 101-114.). 2 Megállapításait röviden közlöm. A szerző a középkori téglaégető kemencéket a késő római téglaégetőkből eredezteti. A Római Birodalom bukása utáni időszakban az égetés ismerete nem szűnt ugyan meg, azonban nagyon kevés kemence került elő ebből a periódusból. Tanulmányában a kemencék tipológiájára is kitért (TONEZZER 2002. 104-109.). Felosztása szerint a következő típusokat különíthetjük el: 1. Feldbrand / tábori vagy mezei téglaégető 2. Kammeröfen / ? 3. Öfen mit einem Feuerungskanal / egy tüzelőcsatornás kemencék 4. Öfen mit zwei Feuerungskanälen / két tüzelőcsatornás kemencék 5. Öfen mit drei Heizkanälen / három tüzelőcsatornás kemencék 6. Weitere Ziegelbrennöfen / más téglaégető kemencék Az első csoportba tartozó Feldbrand azonos a nálunk is megtalálható tábori vagy mezei téglaégető kemencével, melynek fontos jellemzője a földfelszínen történő egyszeri égetés (JAKAB 2005. 355-360.). A további típusok közös jellemzője, hogy kisebb-nagyobb mértékben a földbe mélyítettek. Jelen tanulmány az ELTE Régészet Intézet, Magyar Középkori és Kora Újkori Régészeti Tanszéken 2005-ben megvédett „Középkori téglaégető kemencék Magyarországon" című szakdolgozatom egyik fejezetének kismértékben bővített változata. A Tonezzer-féle tanulmányon kívül feltüntetett hivatkozások az általam is elérhető - eredeti - cikkeket jelölik. NyJAME L. 2008. 357-366. 357