A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Régészet - Jakab Attila - Jankovics Norbert: A nagyhalászi Pusztatemplom

darab - illetve a vele együtt előkerült „tányér" alakú gombok - segítségével ki lehet jelenteni, hogy a XIV. század utolsó harmadában, végén már biztosan használták (XV. tábla 7-12.).

48 Karéjos övveretek. A nyolcágú övveretek párhuzamát nem sikerült fellelnünk. A kisméretű, hatágúakhoz legközelebb egy Lászlófalván előkerült veret áll (PÁLÓCZI-HORVÁTH 1976. 298 23. kép). A csillag alakú motívumot egyébként gyakran megtaláljuk különböző ruhadíszeken. Példaként említünk néhány lelőhelyet, ahol előfordul: így a Kecskemét környéki temetőkben (SZABÓ 1938. 51. 231., 232., 233., 234., 237. ábra), Perkáta-Kőhalmi-dűlő 45., 161., 183., sírjaiban (HATHÁZI 2004. 314., 321., 324.), Válón (HATHÁZI-KOVÁCS 1996. 15. kép), de megtaláljuk egy példányát a kelebiai kincsleletben is (HATHÁZI 2005. 132. 147. kép). A hatágú csillagot ábrázoló motívumról Hatházi Gábor a következőképp vélekedik: „... kézenfekvő geometrikus díszítése korhoz nem köthető. Széles skálán mozgó formai variációi a préselt lemezeken a 14. század folyamán mindvégig kimutathatók." (HATHÁZI 2004. 85.). Lektori véleményében Hatházi Gábor figyelmeztetett rá, hogy a tárgytípus datálásánál érdemes a keretező karéjok számát is figyelembe venni. „Az egyszerűbb, 3-4 karéjos díszítő változatok ugyanis már a 13-14. század fordulójától jelen vannak az anyagban. Ezzel szemben a 6-8 karéjos rozettarendszer ... térnyerése későbbinek tűnik, inkább a 14. század középső harmadára valószínűsíthető." (HATHÁZI 2005. 81.) Négyzetes övveretek. Az említett övvereteinkhez legközelebb azok a pártaövveretek állnak, melyeket Bárányné Oberschall Magda közölt Salgótarjánból (BÁRÁNYNÉ 1942. 4., II. tábla 3.). Nagyon hasonlóak azok a veretek, amelyek Szabó Kálmán ásatásán láttak napvilágot Aranyegyházán a XXXV. sírból, valamint a tiszújfalui E. sírból (SZABÓ 1938. 66., 68. 349. kép). Nem állnak túl messze az említettektől a rakacaszendi templom belsejében feltárt 2. számú sír pártaövén előkerült veretek sem (PÁLÓCZI-HORVÁTH 1984. 130., 125. 15. kép). Ez utóbbiak korát illetően PálócziHorváth András - az említett analógiákat is figyelembe véve - úgy foglalt állást, hogy a veretek a XV. század második felére, esetleg a XVI. század elejére keltezhetők (PÁLÓCZI-HORVÁTH 1984. 130.). A Nagyhalászon előkerült darabok sem segítenek pontosítani ezt a keltezést. Datálásuknál nem árt figyelembe vennünk, hogy sem az aranyegyházi, sem a tiszaújfalui jelzett sírokból nem kerültek elő érmék (SZABÓ 1938. 66.). A salgótarjániról ugyan azt írta Bárányné, hogy korát pontosan meg lehet állapítani az előkerült pénztöredékekből - I. Mátyástól I. Ferdinándig -, ám mint maga írja „A salgótarjáni lelet körülményeiről semmit sem tudunk. Ásatási jelentés nélkül, mint véletlen lelet került be a múzeumba. Annyit megállapíthatunk, hogy több sír anyaga, melyekben a legnagyobb szerepet a többféle változatban előkerült pártaöv játssza." (BÁRÁNYNÉ 1942. 3.) A Rakacaszenden feltárt 28 sír közül pedig mindössze egy tartalmazott érmét, amely a XV. századra keltezhető (PÁLÓCZI-HORVÁTH 1984. 130.). A templomban feltárt sírok keltezése kapcsán PálócziHorváth András is a XIV-XV. században eltemetettek közé sorolja a 2. számú sír halottját. A temetkezések újabb csoportja pedig szerinte a XV. század vége és a XVIII. század közepe közöttre datálható (PÁLÓCZI-HORVÁTH 1984. 130). Tehát a rétegtani viszonyok alapján a sír - s talán ezzel az analógiái is - inkább a XV. századra utalnak. A választ a kérdésre csak újabb, érmékkel datált sírok adhatják meg. Kétosztatú, téglalap alakú, szijszorítós lemezén szívsor motívummal díszített csat. Viszonylag gyakori csattípus, melynek analógiái több középkori temetőből ismertek. így megtaláljuk a csúti XLVI. és XXXVI. (GEREVICH 1943. 141-142., 23. kép), a kiskunfélegyházi 56. és 62. (BÁLINT 1956. 60., 63. XI. tábla 3., 62., 63. XI. tábla 1., XIV. tábla 2.), a kaszaperi 19. (BÁLINT 1938. Elképzelhető ennél egy-két évtizeddel korábbi keltezés is (vö. a karéjos véreteknél leírtakat, valamint a 49. jegyzetet!). Hatházi Gábor véleménye szerint a karéjok száma is meghatározó a kronológiai besorolásnál ugyanúgy, ahogy azt a karéjos veretek esetében kifejtette (1. lentebb!).