A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Régészet - Ioan Bejinariu - Székely Zsolt - Dan V. Sana: Régészeti ásatások a Nyíregyházát keletről elkerülő úton (26. és 33. lelőhely) Előzetes jelentés

gyakorivá válik a késő bronzkor következő szakaszában, megtaláljuk a Dolny Peter-i temető anyagában (Szlovákia) (DUSEK 1969. fig. 12: 12., 14: 1., 16: 7.), a Hajdúbagos /Cehälut típusú leletekben (KOVÁCS 1970. Pl. 1: 9-10., NÉMETI 1978. fíg. 2: 1., 6: 2. etc., KACSÓ 1997A. Pl. XII: 1., BEJINARIU 2001. Pl. III: 4.), a Piliny kultúrában (KEMENCZEI 1984. Pl. XXXVI: 1., 4., 6., FURMÁNEKMARKOVÁ 2001. Pl. 6: 11.) és ritkábban az Igrita csoport anyagában (CHIDIOSAN-EMÖDI 1982. fíg. 6: 4.). Ennek az edénytípusnak akadnak olyan példányai is, amelyek csupán abban különböznek, hogy hiányzik a talpuk (VIII. tábla 4., IX. tábla 5.). 2. Megjegyzésre méltó három hasas, kettős csonkakúp alakú csésze, melyek közül kettőnek a díszítése egyedi a település kerámiaanyagában. Az egyiket bekarcolt spirálmotívummal díszítették (X. tábla 1.), a másikat összetettebb díszítéssel látták el, amennyiben a karcolt technika váltakozik a széles bemetszésekkel (X. tábla 3.). Ez a csészetípus mind díszítésében, mind formájában a Felsőszőcs (Suciu de Sus) kultúrára jellemző (BADER 1972. Pl. 2: 1-3., 3: 7., BADER 1978. Pl. L: 6., 9., LI: 1. etc., KACSÓ 1987. Pl. 5: 1., 9: 8.). A díszítés nélküli, kettős csonkakúp alakú csésze (X. tábla 2.) pontos párhuzama viszont az alsóberecki temetőből (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) említhető, amelyet a Berkesz kultúrához soroltak azzal a megjegyzéssel, hogy előképét ugyancsak felsőszőcsi környezetben kell keresnünk (KEMENCZEI 1981. 88. Pl. 3: 1., 12., 4: 2., 5: 3., 6. etc.). Legutóbb Nagy Márta foglalkozott ezzel a formával. O a halomsíros, a pilinyi kultúra és a Hajdúbagos/Cehalut csoport anyagához kötötte a típust (NAGY 2007. 133.). 3. A 33. lelőhely 60. objektumában talált példány nagyon magas alsó testével, a vállán ferde, rövid barázdált díszítésével egyedinek számít (XVII. tábla 4.). Ezt a formát különösen Cehälut (NÉMETI 1978. fig. 10: 1.) környezetből ismerjük, ahol a kerekített profilú csészékhez is (XVIII. tábla 1.) a legközelebbi analógiák találhatók (NÉMETI 1978. 117. fig. 9: 3., 11: 2-J.).

4 Nagy mennyiségben kerültek elő a kevésbé mély edények, melyeknek meredek falán négy kúp alakú kidudorodás vagy kis, félkör alakú hornyolássál körülvett fülek fekszenek. A félkör alakú hornyolás néha kerekített bevéséssel párosul (II. tábla 3., VI. tábla 1., 3., VIII. tábla 2., IX. tábla 1., XI. tábla 3., 4.). Egyes példányoknak a pereme karéjos (XI. tábla 5.). Ezen edények nagy része alacsony, de kis számban jelen vannak a magasabbak is. Előképüket az ún. „svéd sisak" alakú tálak között keressük, amelyek legkorábban a Tiszától keletre halomsíros hatásra, a Berettyó völgyében jelentek meg már az Ottomány kultúra teli településeinek korában (MÁTHÉ 1988. Pl. 25: 3., 26: 3.), ill. a tószegi felső rétegekben (KOVÁCS 1988. Pl. 3: 1., 4: 5.). Ez a típus a késő bronzkorban széles körben elterjedt a Kárpát-medencében a korszak különböző kultúráiban és csoportjaiban (KOVÁCS 1970. Pl. 1: 14., 4: 17., NÉMETI 1978. fig. 4: 1., KACSÓ 1997A. Pl. I: 9., II: 5., 8., GUMÄ 1997.pl. LXX: 13., 16-19., CIUGUDEAN 1997. 75. fíg. 2: 6., 16: 1.). Ez az említett eloszlás érvényes a karéjos tálakra is. A vizsgált lelőhelyen előkerült késő bronzkori kerámia formáinak és díszítésének elemzése során kitűnt, hogy több kerámiatípussal és díszítőelemmel van dolgunk, amelyeket nem lehet leszűkíteni egy bizonyos elterjedési területre vagy egy bizonyos régészeti kultúrára. Ellenkezőleg: az előkerült edényformák és díszítőelemek nagy területre jellemzőek, sőt egyesek nemcsak a Felső-Tisza-vidéken fordulnak elő, hanem megtaláljuk Erdélyben és a Körösöktől délre is. Egyes esetekben középső bronzkori, Ottomány-Füzesabony hagyományok örökségéről is beszélhetünk, amelyek később (a késő bronzkorban) a Felső-Tisza-vidéken a halomsíros kultúrából átvett elemeket asszimiláltak a Piliny, Cehalut/Hajdúbagos, Berkesz és Felsőszőcs/Suciu de Sus kultúrákban. Az általunk bemutatott anyag olyan vidékről származik - a Nyírségből -, ahol ezek a kultúrák találkoztak.