A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Régészet - Makkay János: Antik források — ősi szokások

1986. 128-129.). Amint azt tudjuk, a Szrednyij Sztog szakaszt rendszerint a gödörsíros művelődés genetikus elődjének tartják, amelynek kulturális fejlődésére erőteljes hatással volt, sőt abban meghatározó szerepet játszott. Az 199l-l992-ben feltárt tiszavasvári csontváz Amint azt másutt részletesen kifejtettem, az átlagostól eltérő vagy nagyon eltérő - hatalmas méretű - csontvázak különleges szerepet kaphatnak fontos néptörténeti kérdések megoldásában. Elsősorban azokra az adatokra gondolok, amelyek kora mükénéi temetkezésekben előkerülő, magas termetű férfiakra utaló csontvázakkal kapcsolatosak. Mindmáig kérdés maradt azonban e görögországi csontvázleletek történeti értékelése. Erre vállalkoztam 2000-ben és 2006-ban angol nyelven megjelent írásaimban (MAKKAY 2000., MAKKAY 2006A.). Most ennek a kérdésnek egy rövidebb összefoglalását adom, kiegészítve egy új és fontos felfedezéssel. Tanulmányom magyar nyelvű változata (MAKKAY s.a.) már ezzel a bővítéssel jelenik meg. 1991-ben és 1992-ben leletmentő ásatást végeztek Ti szavas váriban a Deákhalmidűlőben, ahol földmunkákkal a gödörsíros művelődés egy sírhalmát bolygatták meg. Neolitikus leletek mellett a gödörsíros kultúra temetkezéseit is feltárták, közöttük a 6. sírt (1. kép). A nyújtott helyzetű csontváz a hátán feküdt a hosszú, szögletes, lekerekített sarkú sírgödörben, zsíros fekete kitöltés tetején, fejjel ENy-ra. A testet hajdan nagy bőr- és/vagy szőrmetakaróba burkolták, amelynek fehéres (és részben fekete és rózsaszínű) maradványai több helyen is megfigyelhetők voltak. A sírgödör mindkét végén faszerkezet nyomai mutatkoztak, ezek mibenlétét azonban nem sikerült tisztázni. Két négyzetes alakú elszíneződés a két végen, továbbá kis kerek foltok (csapolások maradványai?) két keresztirányú (fa?) gerendán azt mutatták, hogy ott egykor cölöpök voltak, amelyek valamilyen fedő-szerkezetet (egyfajta baldachint?) tartottak a test fölött. A nyilvánvalóan férfire utaló csontváz részei a talaj magas alkáli tartalma miatt nagyon rossz állapotban voltak, sőt teljesen elporladtak. Ezért sem a koponya, sem a hosszú csontok nem voltak alkalmasak embertani vizsgálatra. Csak arra nyílt mód, hogy a feltáráskor megmérjék a hosszukat. Az ásatási napló szerint a csontváz hossza a sírban lemérve (a koponyatető és a bokacsontok közötti távolság) 1. kép Tiszavasvári-Deákhalom 6. sír Fig. 1 Ti szavas vári-Deákhalom grave 6