A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 49. (Nyíregyháza, 2007)

Történelem - Terdik Szilveszter: Rácz Demeter, egy XVIII. századi görög katolikus meccénás

Terdik Szilveszter tartotta a XVIII. század művészeti emlékeit,

4 erős lobbizásra volt szükség a segély megszerzéséhez. A felújításról tudósító görög katolikus sajtó tudni is vélte, hogy az akkori parókus, „Pazuchanics Ignácz fáradságot nem ismerő buzgalmának köszönhető", hogy a kormány támogatja a „kievi nagytemplom mintájára" épített egyház felújítását a műemlékekre szánt alapból (Kelet 1: 6. 1888. 4.). De mitől is különleges ez az épület? Egyrészt változatos tömegalakításától és formavilágától, amelyet a homlokzati toronypár, a hajó fölött magasodó hatalmas, kupolát rejtő harmadik torony, a hajók oldalfalait bővítő félköríves apszisok által létrehozott kereszt alakú alaprajz, és még sok más apró részlet összessége alkot, valamint az együttest létrehozó, alapítói/alkotói szándéktól, az építtető Rácz Demeter szerepvállalásától. A templom építését kutatva Rácz Demeter életére, személyére vonatkozó bőséges forrásanyag tárult föl, ezért a továbbiakban nem csak a nagykárolyi templom építéstörténete, hanem az építtető életútja, valamint más görög katolikus templom- és kolostorépítést érintő mecenatúrája is földolgozásra került. 2. Rácz Demeter élete 2.1. Basilovits életrajza Rácz Demeter első életrajzát a munkácsi kolostor történetét ismertető művében Basilovits J. Joannicius (1742-1821) bazilita szerzetes írta meg a legfontosabb életrajzi adatokra, és a rendet támogató mecenatúrájára koncentrálva. Valószínűleg ő még személyesen ismerte kolostora jótevőjét,

5 adatai mégis időnként ellentmondani látszanak a más forrásokból feltárható információknak (BASILOVITS 1799/1804.

1. Pars III. Caput IX. 103-109.).

6 Basilovits úgy tudja, hogy Rácz Demeter nemes szülőktől származott, édesapját Györgynek hívták, aki a munkácsi várban volt quaestor (uradalmi tisztfőnök)

7 másodmagával, Aposiol (sic!)

8 nevű társával. A Rákóczi szabadságharcban a várnál tett szolgálataiért elismerésképpen 80 ezer (!) Rhénes forintot ígértek neki a császári udvartól. Rácz Demeter 1710-ben született, felcseperedve a szatmári jezsuitáknál, majd más iskolákban is tanult. Miután a tudományokban kiművelte magát, Károlyi Ferenc regimentjének lovasai közé állt.

9 A gróf nagyon megszerette az ifjú nemest, és állandóan a maga oldalán tartva, szolgálataiért a helytartói méltósággal adományozta meg. Basilovits szerint Rácz ki is mutatta odaadó hűségét, amikor a „gallok" elleni csatában az életét kockáztatva mentette meg urát, aki alól kilőtték a lovát, de Rácz szinte az utolsó pillanatban még saját lovára tudta ültetni, miközben ő maga a kengyelbe és lova sörényébe kapaszkodott. A gróf hálából fölajánlotta, hogy Rácz bármilyen kérését teljesíti. A hadnagy nem is teketóriázott sokáig, hanem Bár a század végén az ifjabb műemlékvédő generáció már fontosnak tartotta a műemlékek időbeli határainak bővítését (BORSOS 1984. 48.). Valószínűleg ennek a helyreállításnak köszönhető, hogy az épület fényképét szerepeltették a katolikus egyházat reprezentatívan bemutató kétkötetes albumban is (KISS-SZIKLAY 1902.

1. 462.). Basilovits János 1783-tól haláláig a munkácsi monostor igumenje volt. Hogy mikor lépett be a közösségbe, pontosan nem tudjuk, de valószínűleg még ifjú korában, ha már negyven évesen ő lett a házfőnök. Basilovits helyét és szerepét a ruszin történetírásban röviden ismerteti UDVARI 1992. 49-50. Későbbi Rácz-életrajzokra is hivatkozik Udvari István, amelyekhez nem tudtam hozzáférni. Egyiket Kralickij A. 1866-ban, a másikat Zsatkovics Gy. 1907-ben írta. Mindkettő ukránul jelent meg. A szövegek adatait közli UDVARI 1992. 127. 22. jegyzet. Lehoczky Tivadar fordítja így a quaestor szót. Egy 1683-ból származó, a munkácsi vár személyzetét felsoroló lista alapján úgy tűnik, hogy az udvari főkapitány után ez a tisztség volt a második legfontosabb a várban, meglehetősen magas évi illetménnyel (LEHOCZKY 1996. 618.). Ez a névváltozat nyomdahiba lehet, valószínűleg Apostolról, Rácz György testvéréről lehet szó. Katonai beosztására a levelezésekből is kaphatunk adatokat, mivel a Károlyiak leginkább „tituláris Hadnagy úrnak" szólítják. 334