A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 49. (Nyíregyháza, 2007)
Történelem - Terdik Szilveszter: Rácz Demeter, egy XVIII. századi görög katolikus meccénás
Rácz Demeter, egy XVUL századi görög katolikus mecénás elővette a munkácsi várkapitánytól apjának írt kötelezvényt, amelyet mindig magánál hordott, és azt kérte, hogy a kincstárból bocsássák rendelkezésére a még apját illető 80 ezer rhénes forintot. Károlyi Ferenc késedelem nélkül előmozdította megmentője ügyét, aki számára rövidesen igen kedvező megoldás született. Az örökséggel gazdaggá lett ifjút ezen felül Vezend faluval és tartozékaival is megajándékozta, majd házának előjárójává tette, „mint a fáraó Józsefet", ezen kívül minden jószágának teljhatalmú jószágkormányzójává (plenipotentiarius) nevezte ki. 10 A színesen, párbeszédekkel érzékletesen leírt részletek arra utalnak, hogy Basilovits magától Rácz Demetertől vagy valamely más szóbeli forrásból is hallhatta, majd írói fantáziájával kiszínezte az egyes epizódokat. A továbbiakban röviden megemlékezik Rácz feleségeiről, majd kolostorépítő tevékenységét és sírfeliratát ismerteti. 2.2. Lucskay életrajza A munkácsi egyházmegye másik nagy egyháztörténésze, Lucskay Mihály (1789-1843.) 11 is foglalkozott egy keveset Rácz Demeterrel nagyszabású történeti munkájában. Olyan részleteteket is említ, amelyeknek Basilovitsnál nyomát sem találjuk (LUCSKAY 1991. 110-111. 12 ). Lucskay szerint Zékány János (1670 k. - 1731 után), 13 akit Nagy Péter (1671-1725) fia nevelőjévé, majd minden javainak felügyelőjévé tett, titokban nagy mennyiségű kincset, aranyat-ezüstöt juttatott Bécsbe, ahol azt a Károlyiak szolgálatában álló Rácz Demeterre bízta, hogy őrizze meg két fia számára. Néhány évvel később a pétervári udvarban beállt politikai változások következtében Zékánynak sürgősen haza kellett menekülnie Oroszországból. Bécsben Rácztól kérte is a pénzt, aki úgy tett, mintha semmiről sem tudna. A csalódott Zékány visszatért Miszticére, ahonnan a Királyi Táblán pert indított Rácz ellen, de rövidesen meghalt. Egyik fia viszont folytatta az eljárást, de hogy mi lett az eredménye, nem lehet tudni -jegyzi meg Lucskay -, majd azt is közli, hogy ezt az esetet különböző emberektől hallotta, a fiatalabb Zékány erről szóló, a munkácsi püspökhöz címzett leveleit pedig maga olvasta a levéltárban. Lucskay mégis úgy gondolja, hogy Rácz valóban méltán kap helyet az egyházmegye történetéről szóló munkában, mivel ő építtette a munkácsi kolostort. A továbbiakban közöl néhány életrajzi adatot, valószínűleg Basilovits nyomán, miszerint Rácz Munkácson született; magas és formás alkatú volt; a Károlyi grófot az ellenség kezétől, fiát pedig a halál torkából mentette meg egy csatában, bár „nem tudom melyikben" -jegyezi meg Lucskay kicsit szkeptikusan -, miután a gróf hálából plenipotentiariusává nevezte ki. Ezt követően egy újabb, számunkra ismeretlen forrásból származó epizód következik. Károlyi házasságra akart lépni a kassai apácáknál élő Csáky kisasszonnyal, ezért Ráczot küldte lánykérőbe. A kisasszony három napi gondolkozási időt kért, majd úgy döntött, hogy nem a grófhoz, hanem Ráczhoz kíván hozzámenni. A frigy létre is jött, bár a feleség gyermekáldás nélkül, hamar elhalt. Basilovits a kronologikus rendet felbontva Rácz későbbi birtokszerzéseiről is itt tesz említést (BASILOVITS 1799/1804. I. Pars III. Caput IX. 103-104. Lucskay 1817-től az egyházmegye levéltárosa, majd 1818-től 1827-ig püspöki titkár volt (SZINNYEI 2000.) Ez a munka sokáig csak kéziratban volt hozzáférhető, kiadása az utóbbi évtizedekben indult meg. A Basilovitsnál és Lucskaynál található Rácz életrajzok egymásnak ellentmondó adatait már Zsatkovics ismertette (ZSATKOVICS 1890. 1-2.). Életrajzi adatai: SZINNYEI 2000. 335
