A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 49. (Nyíregyháza, 2007)

Történelem - Bene János: Nyíregyháza az I. világhábrúban

Bene János Az átvétel után a város azonnal rendbe hozatta a Sóstó épületeit, és a kedvelt pihenőhelyet 1916. május 15-én nyitották meg a fürdőző és kiránduló közönség előtt (SzSzBM Lt. V.B.181. jkv. 1916. máj. 19. Kgy. 192/1916.). A város attól az évtől Győri Sándorra bízta a Sóstó üzemeltetését évi 3.000 korona, 1918-tól pedig 7.500 korona bérösszegért. A katonai kórházak fokozatos megszüntetése a Katona-Otthont is érintette. Már nem volt szükség arra, hogy a városban működjön, így az otthon is a barakk-kórházba költözött. De amíg a városban naponta csak 30^0 katona látogatta, a barakkban 300—400 embernek kellett biztosítani olvasni- és füstölnivalót, levélpapírt. Ezért Szelezsán János evangélikus segédlelkész, az otthon vezetője nagyszabású népünnepélyt rendezett a Sóstón 1916. július 23-án. A város közönsége nagy számban vett részt a népünnepélyen, félóránként indultak a tömött villamosok. Bruckner Hermann állomásparancsnok, a 14-es huszárok alezredese katonaságot és fogatokat biztosított, Patek Béla színigazgató adott a színházával műsort {Nyírvidék XXXVII: 59. 1916. júl. 27. 3.). A gyűjtés és a szervezés sikerrel járt, s 1916. november 26-án délután 3 órakor a barakktáborban megnyílt az új Katona-Otthon egy teljesen újonnan épített barakkban. A Katona-Otthon továbbra is az evangélikus egyház - személy szerint Geduly Henrik püspök - védnöksége alatt működött, vezetője Szűcs Sándor katonai lelkész lett {Nyírvidék XXXVII: 94. 1916. nov. 26. 3.). A városi szegény- és betegmenházban ápoltak élelmezésére 1907-től özvegy Móricz Józsefnével kötött szerződést a város napi 1 korona 43 filléres fejadagok előállítására úgy, hogy azok a 340 gramm rozskenyérrel 1 korona 60 fillérre emelkedtek. 1916-ban háborús étlapot vezettek be, a leves és a főzelék 3,5 deciliter, ugyanannyi a főtt tészta, a kenyér továbbra is 340 gramm és a főtt hús (csont nélkül) 10 dekagramm. Háborús étlap: Nap Reggeli Ebéd Vacsora Nap Reggeli Leves Főzelék Vacsora Vasárnap Keménymagos leves Marhahús leves Burgonyafőzelék Kása Hétfő Keménymagos leves Rántott leves Babfőzelék Káposzta Kedd Keménymagos leves Rántott leves Főtt tészta Tört burgonya Szerda Keménymagos leves Rántott leves Kása Bab Csütörtök Keménymagos leves Marhahús leves Burgonyafőzelék Kása Péntek Keménymagos leves Rántott leves Főtt tészta Tört burgonya Szombat Keménymagos leves Rántott leves Babfőzelék Burgonya 1916. augusztus 1-től 1918. január l-ig az ellátásra özvegy Soltész Jánosné Uhlarik Annával kötött szerződést a város (SzSzBM Lt. VB.186. 645. dob. III. 221/1916.). 1916 nyarán a Hősök temetőjének kibővítésére volt szükség. Az eddigi 1.324 négyszögölhöz a város - a tulajdonjog fenntartása mellett - még 2 hold 1.160 négyszögöl területet engedett át, a temető területe így összesen 5 hold 884 négyszögöl lett. A helybeli katonai parancsnokság bizottságot hozott létre a sírok gondozása és kicsinosítása érdekében. Ezen állandó bizottság tagja volt Ballá Jenő polgármester, dr. Kállay Rudolf kórházigazgató főorvos, udvari tanácsos és Mikecz István vármegyei főjegyző (SzSzBM Lt. V.B.181. jkv. 1916. aug. 18. K. 20916/1916.). Emlékoszlopot is emeltek a hősöknek a temetőben, melyhez a város 565 korona 10 fillérrel járult hozzá. A közgyűlés a korábbi évekhez hasonló lelkesedéssel ünnepelte az uralkodó 86. születésnapját az 1916. augusztus 18-i közgyűlésen, majd a kassai parancsnokság azon kérdésére, hogy a háború után vállal-e katonaságot a város, a testület régebbi határozatát erősítette meg, nevezetesen, 418