A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 49. (Nyíregyháza, 2007)

Történelem - Bene János: Nyíregyháza az I. világhábrúban

Nyíregyháza az I. világháborúban Tiszti kórház működött a szabadkőművesek Szabolcs-páholyának Károlyi téri épületében dr. Vietórisz Józsefné, Szikszay Sándorné, Baruch Arturné főápolónők irányításával {Nyírvidék XXXVI: 39. 1915. máj. 16. 2.). A lábadozó sebesültek, átvonuló katonák kulturált kikapcsolódására fővárosi mintára Nyíregyházán is Katona-Otthont létesítettek, elsőként a budapesti otthon után. Geduly Henrik evangélikus püspök állt e nemes kezdeményezés élére, felajánlva erre a célra az evangélikus népiskola dísztermét. A helyiség mellett az egyház biztosította a terem fűtését, világítását, takarítását. A KatonaOtthon minden nap délután 2 órától estig tartott nyitva, s az ott tartózkodókat levélpapírral, kellő számú, az otthonban megforduló katonák anyanyelvén íródott olvasnivalóval látták el. Társasjátékok is szolgálták a pihenést és a kikapcsolódást, a kártyát és a hazárdjátékot azonban kitiltották a falak közül. A Katona-Otthont az egyház egyik segédlelkésze igazgatta {Nyírvidék XXXVI: 11. 1915. febr. 7. 1-2.). A háborús költségek fedezésére a kormány hamarosan hadikölcsönök kibocsátásához folyamodott. Az 1914. november 13-i közgyűlés úgy döntött, hogy a kibocsátott 6%-kal kamatozó adómentes állami járadékkölcsön (hadikölcsön) kötvényeiből a város 400.000 korona névértékben jegyez (SzSzBM Lt. VB. 186. 620. dob. III. 804/1914.). Ugyanazon közgyűlésen a városatyák megszavazták, hogy a közélelmezés - elsősorban a téli ellátás - biztosítására a Nyíregyházi Termény és Aruraktár Részvénytársaságtól 10.000 korona értékben 200 métermázsa babot szerezzen be és raktározzon el a város (SzSzBM Lt. V.B.181. jkv. 1914. nov. 13. K. 21894/1914., ill. V.B.186. 620. dob. III. 756/1914.). A város társadalma, a jótékony egyesületek az első napoktól kezdve különböző akciókat indítottak a fronton harcolók segélyezésére. 1914. augusztus 27-én a város hölgyei csatlakoztak az ,Aranyat vasért" nevű országos akcióhoz, melynek során a haza oltárára felajánlott arany ékszerekért vas karikagyűrűt kapott a felajánló. Az Ipartestületben „Hósapka Bizottság" alakult, mely októberre mintegy 1500 meleg holmit küldött a Hadsegélyező Bizottsághoz. Karácsony előtt indították a városban a „Karácsonyi ajándék a harctérre" akciót, melynek keretében több száz 5 kilogrammos, tartós élelemmel, dohánnyal, borral, meleg ruhával megtöltött csomag gyűlt össze az akciót bonyolító főispánnénál, aki azokat a harctéren harcolókhoz továbbította. A december 18-i közgyűlés nemes gesztussal, a Vörös Kereszt Egylet kérésére, a sebesült katonák számára összegyűjtött bormennyiség után a boritaladót 1200 literig elengedte, azon felül a gyűjtést a karácsonyi ajándékozáshoz 300 koronával támogatta (SzSzBM Lt. V.B.181. jkv. 1914. dec. 18. K. 25155/1914.). A háborús kérdések mellett napi ügyek is terítékre kerültek a városi közgyűlésben. 1914. július 17-én olvasták fel a közgyűlésben dr. Wilt György királyi tanfelügyelő értesítését, mely szerint ősztől bérelt helyiségben megnyílik Nyíregyházán az állami tanítóképző intézet (SzSzBM Lt. V.B.181. jkv. 1914. júl. 17. Kgy. 295/1914.). A vallás- és közoktatásügyi minisztérium 1914. július 15-én a 95375/1914. számú rendeletével a Hajdúdorogi Görög Katolikus Püspökség székhelyére szervezte meg azt az állami tanítóképzőt, ahol a magyar görög katolikus növendékek részére az egyházi éneket és szertartást már az I. osztálytól kötelezővé tette. Nyíregyháza az intézet részére 4 hold területű telket ingyen és az építkezéshez 300.000 koronát ajánlott fel. Az intézet Kuzaila Péter igazgatóságával, Lukács Béla és Orbán András tanárokkal 1914. szeptember 18-án nyitotta meg kapuit a Vay Ádám utca 68. szám alatt bérelt házban, az internátus pedig a Szabolcs utca 4. számú házban működött. Az internátusban 38-an, a városban 14-en laktak (KORÁNYI 1931. 179-180.). A Hajdúdorogi Görög Katolikus Egyházmegyét 1912-ben alapította meg az uralkodó. A püspökség székhelyét Debrecenben jelölték ki, ott azonban 1914. február 23-án bombamerényletet követtek el Miklósy István (1857-1937) püspök ellen. 0 sértetlen maradt, de három munkatársa meghalt, többen súlyosan megsebesültek. A tragédia után a kormány beleegyezésével döntött úgy Miklósy