A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 49. (Nyíregyháza, 2007)

Történelem - Bene János: Nyíregyháza az I. világhábrúban

Bene János püspök, hogy székhelyét Nyíregyházára teszi át (PIRIGYI 1987. 23-24.). A nyíregyházi képviselőtestület valójában már az 1912. március 14-i közgyűlésen elhatározta, hogy ha a püspökség Nyíregyházán működik, a szervezési költségekhez 250.000 koronát adnak, és a papnevelde céljaira 500 négyszögöl területet biztosítanak a Károlyi tér végén, a Károlyi utca betorkollásánál (SzSzBM Lt. V.B.181. jkv. 1912. márc. 14. K. 3552/1912.). A merénylet után Miklósy püspök és kísérete 1914. október 3-án érkezett a városba. A főpap a háborús viszonyok miatt mellőzni akart mindenféle ünnepélyességet, így dísz és fény nélkül vonult be. Májerszky Béla polgármester a város tisztikarával október 5-én kereste fel és üdvözölte. A püspök kijelentette, hogy őt a szeretet vezérli, s azzal szemben szeretetet és tiszteletet kér és vár a maga személye és működése iránt. Elve a felekezetek közötti béke, azt ápolni kell. ígérte, hogy érdeklődni fog a város közdolgai iránt, azokból kiveszi a részét (SzSzBM Lt. V.B.181. jkv. 1914. okt. 6. Kgy. 439/1914.). 1914 végén az evangélikus főgimnázium élén is váltás történt. Leffler Sámuel (1851-1915) igazgató nyugállományba vonult, és az iskola kormányzó tanácsa 6 évre dr. Vietórisz József (1868-1954) rendes tanárt bízta meg az igazgatói teendőkkel. 1915 A második háborús év kezdete már jelezte a későbbi, általánossá vált gondokat, a lakosság élelmiszerrel, közszükségleti cikkekkel való ellátásának nehézségeit. Az élelmiszerek ára elviselhetetlenül magasra szökött, és a lakosság élelmezésében nehézségek állottak elő, immár oly mértékben, hogy 1915 februárjában „a legközönségesebb és legszükségesebb élelmi cikk: a liszt...gyakran napokig egyáltalán nem volt kapható", és hiány mutatkozott a főzelékfélékben - bab, borsó, lencse -is (TAKÁCS 1987. 149.). Az 1915. február 26-i közgyűlés több ponton intézkedett az ellátás javítása érdekében. Először bejelentették, hogy a polgármester és a rendőrkapitány többször tárgyalt a belügyminiszterrel az élelem biztosításáról, kérve a rekvirálás engedélyezését. A belügyminiszter egyelőre csupán annyit tett, hogy felhatalmazta a főispánt a városból való élelmiszer kivitelének megtiltására. A közgyűlés a lakosság élelmiszerrel való ellátása biztosítása érdekében úgy döntött, ha az élelmezéshez szükséges elsőrendű élelmiszerek rendes úton nem szerezhetők be, akkor a város vásárolja meg azokat, és bocsássa a lakosság rendelkezésére. A megvett búzát, árpát, rozsot és tengerit a város megőrleti, majd átadja a kereskedőknek és pékeknek, de a város is nyit boltot kenyér-eladásra. A kicsinyben való eladás árát a polgármesteri hivatal határozza meg. Az a kereskedő, aki azt túllépi, többé nem kaphat lisztet árusításra. A városi boltban a liszt mellett, a már beszerzett bab kicsinyben való árusítását is megkezdik. A város kezelésében lévő állatállomány részére szükséges mintegy 600 métermázsa zabot a város saját földjein felesbérlőkkel termeltette meg. Ennek céljaira Császárszálláson mértek ki 200 katasztrális holdat. A bérleti szerződés szerint a felesbérlő kötelessége volt a föld felszántatása, a vetőmag biztosítása, a vetés, a géppel való csépeltetés, de még a zabnak a város magtárába szállítása is (SzSzBM Lt. V.B.181. jkv. 1915. febr. 26. K. 2927., 4380., 4527/1915.). A szemes termény tavaszi nagy hiánya miatt 1915. március 5-én a város tanácsa a földművelésügyi miniszter törvényi felhatalmazására hivatkozva Nyíregyháza egész területén elrendelte a búza-, rozs-, árpa- és zabkészletek összeírását és a felesleges készletek lefoglalását. A lefoglalt gabonát a tulajdonos nem adhatta el, azt az országos gazdasági bizottságnak meghatározott hatósági áron kellett átadnia. A rendelet szerint egy család minden tagjának 90 kg búza, rozs és árpa, vetőmagra minden bevetendő katasztrális hold után 110 kg árpa, illetve 130 kg zab maradhatott birtokában. A rekvirálások megbízottja a városban a Magyar Általános Hitelbank meghatalmazása 412